Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 297 mondatik ki bűnösnek és ezért a BTK. 232. és 60. §§-ai alapján két évi 1878 : V. t.-cz. börtönre Ítéltetik ; egyebekben a kir. tábla Ítélete az abban felhozott és 232. §. az elsőfokú bíróság1 ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva Erőszakos hhagyatik. (92. szept. 21. 1847.) nemi közösii1796. Szegedi tábla : Az eljárás adatai szerint P. Lukács vádlott lés. nem önként állott el az általa saját beismerése szerint is szándékolt nemi közösülés véghezvitelétől, hanem abban az által akadályoztatott meg, b. az erőszak alkalmazásával nemi közösülésre kényszeríteni kívánt P. A. kiabálására ennek Gyula nevü 10 éves huga jelent meg a helyszínén. Ezek szerint a vádlott ellen az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete, mely a BTK. 232. í;-ának 1. pontja és a 65. §-a alá esik, helyesen állapíttatván meg: a kir. törvényszéknek ítélete hhagyatik. (92. ápr< 25. 3911.) — Curia : Az elsőbirósági ítéletben felhozott enyhítő körülményeken felül tekintettel arra is, h. a sértett atyja vádlottnak megbüntetését nem kívánta: e börlönbüntetés tartama nyolez hóban állapittatik meg. (93. febr. 8. 7828/92.) 1797. Kassai tábla : A mi az ítélet tárgyát képező ügy érdemét illeti, az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete okvetlenül megköveteli, h. az a cselekvés kezdessék meg, mely ezen • büntettet minden más büntetendő cselekménytől megkülönbözteti, vagyis szükséges oly cselekvőség, melylyel a tettes a nemi részek egyesítését mkezdette, mert ez a ténykedés képezi az erőszakos nemi közösülés bűntettének elkövetési cselekedetét; miből szükségképp következik, h. a közösülési szándékból elkövetett erőszak vagy fenyegetés egymagában ezen bűntett megvalósítására nem eleg, mert azzal az elkövetési cselekmény meg nem kezdetett. A jelen esetben ugyan, h. H. J. vádlottnak a szándéka a nemi közösülésre irányult és erre nézve az előkészületeket is mtette, a menn3Tiben P. Anna sértettet erővel a bokrok közé vonszolta, a földre hanyatt döntötte, gatyáját megoldva reá feküdt és lábait szétfeszíteni igyekezett. Azonban a nevezett sertett nő ellenállása miatt magát a nemi közösülést meg nem kezdette, annak kiviheiőségeig P. Annát meg nem közelithette és igy csak az előkészületi cselekményeket követhette el és ezek egymagukban rendszerint nem büntethetők ugyan, de büntetés alá vonandók akkor, ha azokban már magukban is valamely más büntetendő cselekmény ismérvei forognak fenn. Minth. pedig a tvszék által helyesen mállapitott tényállás szerint H. János vádlott erőszakoskodás között fajtalankodott P. Anna sértettel, oly helyzetbe hozván magát és a nevezett sértett nőt, melyben mint erőszakos és szemérellenes cselekményben a fajtalankodás nyilvánult, ennélfogva az ítélő tábla H. János a tvszék megállapításától eltérőié" a BTK. 233. §. alá eső szemérem elleni erőszak bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért, valamint a terhére fenforgó lopás vétségeért büntetését a felhozott enyhítő körülmények kellőbb méltatása mellett szabta ki; egyebekre nézve pedig a tvszék ítéletének indokait fogadta el. (1893. ápr. 5. 1006.) — Curia: A BTK. 235. §-ának első esetében a ,.kényszeritu szó fejezvén ki az elkövetési cselekedetet: a 232. §. 1 pontjában meghatározott bűntett kísérletét képezi a BTK. 65. §-a értelmében az a cselekmény, mely szerint a vádlottá sértett nőszemély ben véghezvitte az erőszakot arra kényszerítése végett, h az vele házasságon kívül nemileg közösüljön. Ennélfogva a tényállást feltüntető alsóbb fokú bírósági indokoknak elfogadásával az