Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

264 BÜNTETŐTÖ R VÉN Y. 1878:V. t.-cz. 1221. Curia: Az eljárás adatai szerint D. Lajos mértékhitelesítő 79. §. N. Ferencz bádogostól ennek sátorában országos vásár alkalmával több Jogos védelem , hitelesítetlen bádogedényt elkobzott s azokat Ocsevás Pál rendőrrel el- vitetni akarta, mi ellen N. Ferencz botrányos lármával ellenszegült, szóváltás közben K. József rendőrbiztost mellbe lökte, s midőn ez ily körülmények között e miatt bekisértette, 0. Pál és N. János rendőröket kétszer arcznl ütötte, utóbbiak által visszaüttetett, a könnyű testi sértést pedig utóbb elestében szenvedte; tek., h. Dietz Lajosnak helyi és dologi illetékessége szerint kötelessége volt használatban levő hitelesítetlen mértéket elkobozni; tek., h. K. József rendbiztosnak és O. Pál és Xémeth János rendőröknek hatáskörében állott D. Lajosnak segédkezni, ül. D.nek és viszont K.-nak hatáskörükben kiadott rendelkezést foganatosítani: ezeknél fogva és figyelemmel N. Ferencz rovatlan elő életére, elárnsitásra tartott edényeinek elkobzása feletti ingerült állapotára és h. tettéért részben már meglakolt: a kir. ítélő tábla ítélete részben mváltoztatik s N. Ferencz vádlottra nézve a kir. törvényszék ítélete hagyatik azzal a kiigazítással helyben, h. a mellékbüntetés a 169. §-hoz képest mellőztetik. Egyebekben azonban a kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Mert K. József vádlottnak az az intézkedése, h. a vásári csődületben N. Ferencz lármája által okozott botránynál fogva ezt bekisértette; jogos alapon nyugodott, az pedig bizonyitatlan maradt, h. ő a közben X. Ferenczet bántalmazta, i 11. ezen könnyű testi sértést okozott volna; s mert O. Pál és N. János vádlottaknak az a cselekményök, h. ők N. Ferenczet visszaütö'ttc'k, az adott eset körülményei szerint a köteles higgadtságnak oly mszegése, mely a BTK 79. §-a harmadik bekezdése szerint fel nem róható. (1892. decz. 7. 4578.) 1722. Curia: Az eljárás adataiból megállapítható tényállás szerint vádlott az eset kezdeténél jelen sem lévén, csak annak folytán érkezett meg', mikor J. Pál tanú bemenve a vádlott szobájába s őt a mjelenésre felhívta azzal, hogy jöjjön hamar, mert verik a nejét, vádlott kifutva az udvarra s látva, hogy terhes állapotban levő nejét JB. Jánosnc s K. Mihály né verik és mert semmiféle bántalmazó eszköze nem volt a kezében, az udvaron fekvő kapát felfogva a czivakodókhoz rohan s avval, de csak egy izben a sértett kezére sújtott; mivel pedig ezek szerint vádlott csak ártalmatlanná tenni igyekezett sértettet, cselekményét tehát nem bántalmazási s gonosz szándékból, hanem nejének bántalmaztatása következtében felizgatott állapotában és nejének mmentése czéljából követte el e ezt elérve, a további ténykedésével felhagyott, a BTK. 79. § szerint pedig a jogos védelem nem büntethető : vádlott e §-nak második bekezdéséhez képest az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentendő volt (92. szept. 14 2946.) 1723. Curia : Tek., h. a K. János pinczéjénél jelen volt tanuk azt bizonyítják, h. mikor Gz. József vádlott onnan elbúcsúzva haza felé távozott, Cz. János minden szó nélkül utána sietett, a vádlott társaságában jelen volt K. János egyedüli szemtanú pedig eskü alatt bizonyítja, hogy midőn az utánuk siető Cz János a mit sem sejtő vádlottat megközelítette, ezt hátulról orozva egy karóval ugy fejbe ütötte, h. attól a földre leesett, ezután pedig nyomban még egy második ütést intézett reá, a mely annak karját érte, vádlott pedig ezen második ütés után a földről fel-