Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 135 hivott miniszteri rendelet értelmében a halotti kémlet alapján lett abba be- Kereskedelmi vezetve, a fenforgó esetben az, h. a halál neme, melylyel a biztosított ki- törvény, mult, vizbefulladás volt, a halotti kémletben benfoglaltatik, a halotti 507. §. ke'mlet pedig a halálnem tekintetében benne foglaltra nézve hasonlóképpen Életbiztosítás, közokiratot képez (prdts 165. §.); mert ezekez képest mindaddig, mig a mondott közokiratok hamissága vagy szabálytalansága ki nem mutattatik, (prdts 165. §.) jogilag bizonyos, h. a biztositott S. S. meghalt és pedig vizbefulladás által halt meg, alp. pedig ezekkel szemben a jelzett közokiratok, akár hamis, akár szabálytalan voltának bizonyítását meg sem kísérelte, sőt a fp. által feleslegből felhívott tanuknak kihallgatását a viszonválaszban egész határozottsággal ellenezte; mert a halálesetre való biztositásnak, ugy gazdasági, mint jogi természetéhez képest, de maga az A. a. biztosítási szerződés és az abban foglalt általános feltételek 15. §-a szerint is, a biztositónak fizetési kötelezettsége azonnal beáll, a mint a haláleset, nielyre a biztosítás köttetett, bekövetkezik; mert az imént felhozott 15. §-ban foglalt azon kikötésnek, mely szerint oly esetben, midőn a biztositott baleset folytán veszti el életét, az ezt igazoló hatósági bizonyítványnak is beszolgáltatása tétetik a kedvezményezettnek kötelességévé, ennek a kikötésnek az ugyanazon §-ban foglalt ama másik kikötéssel való egybevetéséből kitetszőleg is, mely szerint oly esetben, mikor a biztositott betegség következtében hal meg, a biztosítottnak utolsó beteg'ségéről szóló orvosi bizonyítvány mutatandó be, okszerűen csak amaz értelem tjdonitható, h. nyilvánvalólag azon czélra, miszerint a biztosító a kedvezményezettnek bemondásait ellenőrizhesse és esetleg a szerződés 9., 11. §§. s ill. a K. T. 475., 504. §§-ai alapján netán emelhető érvénytelenségi s ill. jogelenyészési kifogásait könnyebben érvényesíthesse, a kedvezményezett arra nézve tartozik adatokat beszolgáltatni, h. a biztositott betegség következtében halt-e meg s ha igen, mely betegségben, vagy pedig nem betegség, hanem a szó közönséges, de nem biztosítási jogi értelemben vett baleset következtében veszitette-el életét; mert h. a mondott kikötésnek csakis ezen értelem tjdonitható és h. a feleknek szándékukban sem lehetett jogi értelemben vett balesetnek, hatósági bizonyítvány által kimutatását kikötni, nyilvánvaló már abból is, h. a hatóság csak tett dolgok tanúsítására leltet hivatva, ellenben azon jogkérdésnek eldöntése, h. a közigazgatási vagy rendőri valamely hatóság által hivatali hatáskörében tanúsított tett dolgok a jogi értelemben vett baleset alkatelemeit megállapitják-e vagy sem ? kétségtelenül csak a bíróság hatásköréhez tartozik ; mert ha az általános biztosítási feltételek 15. §. kérdésben forgó rendelkezésének az az értelem tjdonittatnék, a melyet annak az alp. tjdonitani kiván, akkor ezen kikötés lényegileg nem lenne egyéb, mint annak kikötése, h. oly esetben, mikor a biztositott nem természetes halállal halt meg, a kedvezményezett azt tartozzék kimutatni, h. a biztositott nem volt öngyilkos, már pedig az ily kikötés joghatálylyal nem birna azért: mert a K. T. 504. §-ának azon rendelkezése, mely szerint, ha a szerződésben az ellenkező, h. t. i. a biztosító a biztosítási összeget még abban az esetben is mfizetni tartozzék, ha a biztositott öngyilkosság folytán veszti el életét, ki nem köttetett, a biztosító a fizetési kötelezettség alól szabadul, ha a biztositott öngyilkosságot követett el, maga után vonja a biztositónak, ki az öngyilkosság tényére kötelezettsé-