Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRY ÉX Y. 127 kérdés pedig igenlőleg oldandó meg; mert a tvényből folyó ezen kár- Kereskedelmi térítési kötelezettségről, ennek mérvéről, terjedelméről a biztosítási szer- törvény, ződésben egyáltalán mi intézkedés sem foglaltatván, arra nézve, h. mi 484. §. tekintessék kárnak, az általános szempontok az irányadók ezek szerint pedig A kár megfp. alp. emiitett ténye folytán annyiban mindenesetre károsodott, b. alp - állapítása. tői a két évre is csak a 20° 0 levonásával kapta-meg a biztosításoknak már lejárt diját, a mi abban az esetben, ha alp. nem 10 évi időtartamra köti meg az ügyletet, meg nem történik, mert a 20°/0 rabatt alp.-nek csak a 10 évre kötött biztositások fejében engedtetett és okszerűen fel sem tehető, h. ' z azon esetre is engedtetett volna, ha alp. a biztosítási ügyleteket csupán azon két évre köti meg, a mely két évig azok hatályukban fennállottak. (93. márez. 14. 311.) 1577. Győri jbság : Alp. köteles felp.-nek 163 frt 90 kr. tőkét, ennek 485. §. és pedig 61 frt 90 kr. után 1891. okt. 1-től, 20 frt után 1888. okt. 1-től. 20 frt után 1889. okt. 1-től, 20 frt után 1890. évi okt. 1-től és 20 frt után 1891. okt. 1-től járó 6% kamatait 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett mfizetni. — Ind.: Alp. felp.-sel a keresetben emiitett biztosítási ügyletet a 2'/. alatti tüzbiztositási kötvény szerint két egymásután következő évre, összesen 1000 és évenkint fizetendő 100 frt díjfizetés mellett kötötte meg. Tekintettel most már arra, miszerint alp. ezen tüzbiztositási kötvény és a D) alatt becsatolt dijkötvény szerint is, az évi részleteket egyszerre és pedig okt. 1-én volna köteles fizetni; tekintettel továbbá arra, miszerint az 1891. évi részletből saját beismerése szerint is csak 18 frt 10 krt fizetett, 80 frtnyi részletnek 18 frt 10 kron fölüli részében, vagyis a kereseti összegből 61 frt 90 krbau marasztalandó volt; mert a fentiek szerint az a kifogása, h. a díjösszeg részletenként, esetleg negyedévi részletekben lenne fizetendő s továbbá, mert igy, miután ő a kérdéses ingatlant bérbe adta, a bérbeadás napja utáni negyedévi részletek mfizetésére már nem kötelezhető, a kötvényben megjelölt azon kitétellel szemben, h. a díjfizetés minden évben okt. 1-én eszközlendő, csak az esetben lehetett volna figyelembe venni, ha ennek ellenkezője beigazoltatott volna, ez pedig nem történt, ennélfogva a kereseti összeg'ből 61 frj; 90 kr., vagyis az 1891. évi díjrészletnek le nem fizetett része 1891. okt. 1-én esedékes volt; s miután alp. maga beismerte, h. a kérdéses ingatlant akkor még bérbe nem adta, de ezt igazolják a C) és 3'/. alatt becsatolt levelek is, ezen összeg megfizetésében marasztalandó volt, még pedig a teljes összegben, mert az a kifogása sem volt figyelembe vehető, h. az évi díjösszegnek legalább fele visszafizetendő, illetve nem követelhető a fp.-i üzletszabályzat 7. §-a értelmében ; mert a biztosított ingatlan időközben bérbe adatott és a társaság nem tartotta továbbra érvényben a tűzbiztosítást, mivel az 1875 : XXXVII. t.-cz. 486. §. utolsó bekezdése értelmében, ha a tüzbiztositási szerződés mszüntét a biztosított okozta, a lejárt dijt mfizetni köteles, jelen .esetben pedig ezt tényleg alp. idézte elő, a fenti kifogás pedig -csak ellenkező esetben lett volna érvényesíthető. Az évenként esedékes 100 frtnyi díjrészletből a lejárt 5 év alatt elengedett 20%, összesen 100 frt vissza-, illetve megfizetésére azért volt alp. kötelezendő, mert a már hivatkozott 2- . alatti szerint az évi biztosítási dij ténjdeg 100 frt volt s a dolog természete szerint vélelmezendő, h. felp. evi £0% leengedését csakis a jelzett fenebbi (10 évi) időre
