Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
120 KERESKEDELMI TÖRVÉN V. Kereskedelmi küldemény tekintetében a fuvarlevélben mnevezett czimzettre nézve ő törvény. vele e tekintetben kötött szerződésnélkül is és csupán a törvénynél, t. i. 408. §. a kereskedelmi törvény 4(K §-ánál fogva álljon be azon kötelezettség, h. Fuvarozási a küldeménynek fuvardiját mfizetni ő tartozzék, szükségképi előfeltételét ügylet. — a felhívott §. értelmében •— az képezi, h. a küldeményről fuvarlevél kiállíttatott és h. az abban mnevezett nem csak az áruküldeményt, hanem magát a fuvarlevelet is a fuvarozótol átvette legyen. Ez irányban azonban a per rendén elfogadható bizonyíték fel nem merült; mert az, h. a szóban levő küldemények egyikére nézve a fuvarlevelet alp. át nem vette, kétségtelen abból, h. azt a jelen perhez felp. csatolta be D) alatt; a másik küldemény tekintetében pedig nemcsak azt nem mutatta ki felp., h. alp. a vonatkozó fuvarlevelet átvette volna, hanem a mennyiben K. Lipót nevü tanuja is, a ki egyébként tudomásának okát sem adja, a hozzá intézett kérdőpontok 9-ikére adott feleletében csak egy fuvarlevélről beszél, — még csak azt sem mutatta ki felp., h. a másik küldeményről fuvarlevél egyáltalában kiállíttatott. Ezek szerint a kereskedelmi törvény 408. §-a alkalmazhatásának előfeltételei teljesen hiányoznak. (92. decz. 14. 1568/891.) 421. §. 1570. Bp. IV. ker. jbiróság: Alp. köteles 152 frt 90 kr. tőkét, ennek és pedig 127 frt 75 kr. után 1891. évi július 3-tól, 25 frt 15 kr. után pedig 1892. évi május 17-től számítandó 6% kamatait és 38 frt 48 kr. perköltséget ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt vhajtás terhe mellett fp.-nek mfizetni. Ind.: Alp.-nek beismerésével bizonyítva van, h. az A. a. másolatban csatolt p*osta feladó-vevénynek mfelelő eredeti vevényt az alp.-nél alkalmazásban álló postatiszt aláirta s így az valódinak tekintendő. Ezen feladó-vevény tartalma szerint a postahivatali alkalmazott 760 frt 20 krt olvasva vett át fp.-tőL Azonban alp. tagadta azt, mintha fp. tényleg 760 frt 20 krt adott át a postahivatali alkalmazottnak, állítván, h. fp. csak 660 frt 20 krt adott át, annyit t. i., a mennyi a D. alatti levélboritékon az egyes tételek alatt részletezve van és hogy a postahivatali alkalmazott a postaí'eladó vevényt a levélboritékon látható téves összegezésnek mfelelően tévesen 760 frt 20 krról állította ki, holott az a valóban átvett összegnek mfelelőleg 100 írttal kisebb összegről lett volna kiállítandó. Fp. keresete jogalapjának bizonyítása végett, h. t. i. ő 760 frtot és 20 krt adott fel, becsatolta A. a. a valódiság tekintetében nem kifogásolt vevényt Ezen A. alattival szemben annak bizonyítása, h. fp. csak 660 frt 20 krt adott fel és h. az A. a. vevény tévedésből állíttatott ki 100 írttal nagyobb összegről, alp.-t terhelte. Minth. azonban alp. a tévedésnek fennforgására s állításainak valóságára mi bizonyítékot sem szolgáltatott ós 2., 3., 4'/. alatt becsatolt okiratok a bizonyítandó ténykörülményre nemcsak félbizonyitékot nem szolgáltatnak, de azt még valószínűvé sem teszik, az alp. által felajánlott póteskünek és egyoldalú főeskünek mellőzésével, alp.-t a kereset értelmében feltétlenül marasztalni kellett. Azon alp.-i kifogás, h. a postai szabályok értelmében kötelezett hat havi reklamáczió elmulasztatott s így alp. szavatossága mszünt, figyelembe vehető nem volt, mert a hivatalból becsatolt 14720/91. sz. alatti keresettel folyamatba tett perhez mellékelt kassai posta és távírda igazgatósági 1262/91. sz. hivatalos értesítés szerint a pénzes levél átvevője a levél tartalmának megállapítása tárgyában 1891. évi márcz. 4-én beadványt intézett a megjelölt igazga-