Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 115 úttól kiváltotta s magánál őriztette, mert az eladónak nem csak jogában, Kereskedelmi de kötelességében is áll a vevő által visszautasított árunak megőrzése iránt törvény. a vételi szerződés teljesítéséhez való ragaszkodása esetében kellően intézkedni. 355—356. §§. Miután pedig az alp. által vitatott, az árunak a megrendelés után azon- Fix ügylet. nal való szállítása iránt létrejött megállapodás esetében is, a miként h. azt az e -bíróság Ítéletének indokolásában helyesen kifejtette, a K. T. 356. §-ában mhatározott olyan vételi ügylet, a melynél a kikötött teljesítési határidő magának a szerződésnek lényeges feltételét képezné (az u. n. fix ügylet) még nem létesült, alp. nem volt jogosítva a felp.-nél megrendelt s neki megküldött árukat eqyedül azon okból el nem fogadni s a fp. rendelkezésére bocsátani, mert azoknak szállítása a megendelés után nem azonnal teljesíttetett. (93. okt. 13. 14^0) 15(>G. Bp. tábla: A bizományos, a fenálló kereskedelmi szokás sze- 370. §. rint, szintén tartozik zsákkölcsöndijat fizetni, ha a zsákokat a kikötött időre Bizományi a tjdonosnak rendelkezésére nem bocsátja. A zsákok értékének mennyisége ügylet. a kölcsöndij mennyiségére nincs befolyással és az utóbbi az előbbit meg is haladhatja. (91. decz. 16. 3291.) — Curia: Hhagyja. (93. márcz 27. 381/92.) 1567. Bp. keresk. es vtszék: Alp. köteles a keresetbe vett összegből 381. §. 23 frt 8 kr. tőkét, ennek 1889. június 1-től járó 6° 0-os kamatát 15 nap Abizományos alatt végrehajtás terhe mellett felp.-nek mfizetni. A most megitélt összeget zálogjoga. mhaladó kereseti követelésével felp. elutasittatik. Ind.: Alp. elleniratában beismeri, h. a felp. által hozzá eladás végett küldött török sorsjegyet eladta, illetőleg mint vevőnek magának mtartotta s h. vételárként 4 frt í 6 krt felp.-nek elküldött, viszonválaszi azon védekezése tehát, h. a kérdéses török sorsjegyet sem el nem adván, sem magának meg nem tartván, felp. vételár czimén mit sem követelhet, hanem csakis a sorsjegyet követelhetné vissza, mint a saját beismerésével mezáfolt, figyelembe vehető nem volt. Az alp. által fizetendő vételár összegét a keresetileg felszámitotr, 37 frtban kellett megállapítani, mert mivel sem igazolta alp. felp. tagadása ellenében azt az állítását, h. felp.-nek az 1889. évi ápril 25-én kelt 5' . a. csatolt levelében tett ama kérdésére, h. mily árt volna hajlandó alp. a török sorsjegyért adni, alp. azt felelte volna, h. 23 frt vételárt fizet érte, mire felp. nem válaszolván, a kinált összegben megnyugodottnak tekintendő. Ennek ellenében igazolva van az 1889. évi május 19-én kelt 6'/. a. csatolt nem kifogásolt levéllel, h. felp. a török sorsjegyet csakis 37 frt vételárért akarta eladni s ellenkező esetben azt visszaküldeni kérte. A vételár összegének ezen mhatározását pedig felp május 19-én jogosan tehette, mert addig a peres felek között a vételárra nézve sem kifejezett, sem hallgatólagos megállapodás létre nem jött s igy alp. nem is volt jogositva felp -nek ápril 25-én tett azon kérdésére, h. mily árt hajlandó alp. adni a török sorsjegyért, a D) alatti szerint május 8-án a sorsjegyért 23 frt vételárt mint megállapítottat elszámolni. A midőn azonban alp. felp.-nek május 19-én kelt levelében tett s fentebb már emiitett azon kijelentésére, h. a sorsjegyet csak 37 frtért adja el s ellenkező esetben az visszaküldendő, mit sem válaszolt s a sorsjegyet, jóllehet az saját beismerése szerint birtokában volt, vissza nem küldötte s h. az mily czimen tartja magánál, felp.-sel nem tudatta, alp. ez által kötelezettséget vállalt arra nézve, h. a felp. által kijelölt vételárt mfizetendi. Miután a peres felek egyértelmű előadása szerint alp. jogositva volt a török sorsjegy vételárából a maga javára levonni azt 8*
