Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELM 1 TÖRVÉN Y. 101 az értesítés mtörténtére, mint saját tényére nézve, felp. ellen bizonyítékot Kereskedelmi szolgáltató tannvallomást nem tehet és így kihallgatása el nem rendel- törvény, hető ; más bizonyítékot pedig alp.-ek fel nem hoztak, a mennyiben pedig 348. §. B. K. a kapott utasítás daczára felperest az ügylet létrejötte előtt nem A vevő kifoértesitette, h. a vételre kínált áru hibás, ugy nevezettnek ez a mulasz-gdsolási joga. tása fp -nek jogaira és alp -ek felelősségére befolyással nincsen ; mert B. K. a kérdéses ügylet közvetítésénél mint e.-rendü alp. mbizottja járván el, az ügyletnek általa felp.-sel tényleg közölt feltételei e.-rendü alp.-t, mint mbizót kötelezik és pedig annyival inkább, mert a 8'/. a. csatolt levele tanúsítása szerint e.-rendü alp. még az ügylet jóváhagyása előtt tudomást nyert arról, h. B. K. fp. előtt az áru hibás voltát elhallgatta és ig3r kötelességében állott volna erről és az áru valódi minőségéről fp.-t haladék nélkül és közvetlenül értesíteni, mit azonban tenni elmulasztott. Ezek szerint fp. a neki e.-rendü alp. által küldött első waggon lisztet, mint hibás árut átvenni nem tartozván, ezt jogosan bocsátotta e.-rendü alp.-nek rendelkezése alá. Mindaz'onáltal fp. az ezen waggon liszt nem szerződésszerű minősége miatt támasztott összes követelései tekintetében keresetével el volt utasítandó, mert a K. T. 348. §-a szerint jogában áll vevőnek, ha az áru a kikötött vagy tvényi kellékeknek meg nem felelt az ügylettől elállani, vagy a vételár aránylagos leszállítását igényelni és mindkét esetben netaláni kára mtéritését is követelni; de ha a vevő az őt megillető kétfelé jog közt már választott, nincs többé jogában ettől elállva a másikat gyakorolni, sem pedig az áru egyik részére nézve az egyik, annak másik részere pedig a másikat igénybe venni: fp. C. a. csatolt levelében a küldött árut e.-rendü alp.-nek rendelkezése alá bocsátván, nem állt többé jogában már rendelkezés alá bocsátott árut részben elárusítani, ül saját czéljaira felhasználni és az eladott és felhasznált mennyiségre nézve a vételár leszállítását követelni, az áru többi részét pedig továbbra is rendelkezés alá bocsátottnak tekinteni és a K. T. 347. §-a alapján e-rendű alp. rovására elárvereztetni, mely árverés különben sem volna e.-rendü alp. rovására történtnek tekinthető azért, mert a G. és H. a. csatolt okiratok szerint előzetesen hirdetve nem volt és igy a nyilvánosság kellékeivel nem birt. Amennyiben tehát fp. a rendelkezés alá bocsátott áruból 4420 gr. eladott, ill. felhasznált, ezáltal a rendelkezés alá bocsátást is visszavonta, annak hatályát mszüntette, következőleg sem vételárleszállitást, sem kártérítést igényelni többé nem jogosult. Az előleges birói szemle is — ha szabályszerűen foganatosíttatott volna — és az árverés költségei fp. részére csak mint a főkövetelés járulékai voltak volna megítélhetők ; minth. azonban a főkövetelés iránt fp. keresetével elutasittatott, a kérdéses költségek már ez okból meg nem Ítélhetők. A mi azonban fp.-nek a vétel tárgyát képezett második és harmadik waggon lisztnek nem szállítása miatt támasztott kártérítési követelését illeti, ugy annak részben hely adandó volt, mert alp.-ek beismerték, h. a vétel tárgyát három waggon liszt képezte : mert a B. és D. alatt csatolt okiratok által igazolva van, h. fp. e.-rendü alp.-t "a második waggon lisztnek elküldésére 1887. márcz. 28-án kelt levelével felhívta; mert e.-rendü alp. már útnak indított második waggon felett másképp rendelkezett és fp.nek sem a helyett mást, sem a harmadik waggon lisztet nem szállította, miáltal a szerződést megszegte ; mert alperesek azt a kifogásukat, hogy