Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 3 Zhmzky Imre: A polgári és keresk. kötelmi jog-. J. K. 1880. 100. — Zsögöd: A keresk. jog kiterjedése. M. J. XXII. 188. — A magv. keresk. jog területi határai. U. o. 206. — A horvát-szlavón autón, a m. keresk. jog szempontjából. U. o. 322. Ballagi Bcla: Az ipartörv. magyarázata 1886. — Grünwald Józs. : Az ipartörv. 1899. — Szadeczky Lajos: A czéhek történetéről Magyarországban. 1890. B. J.: Mily feltételek a. folytatható vm. eddigi czég más mint a volt tjdonos állal? M. T. 1878. 353. — Balog Arnold: írni nem tudó kereskedő czégjegyzésre. J. K. 1892. 252. — Ugyanerről: fii. Zs. u. o. 269. — Balog Arnold: Alczég fogalma. J. K. 1803. 325 — Fíeischmcmn Sánd.: Czégjegyzés és üzletvezetés. J. K, 1893. 260. — Frey Frigy.: Concurrence déloyale. J. K. 1884. 407. — Fronis Kár.: Kényszerithető-e vm. mszünt czég tjdonosa czégének kitörlésére ? J. 1891. 200. — Győri Lip. : Miképen értelmezendő a k. t. 20. §-a. J. 1886. 247. 289. Ugyanerről Wittmann Mór, u. o. 262; Jacobi Samu, u. o. 287; Bihari Mór, 288. — Holland&r Baj.: A gyógyszerészek czégbejegyz. kötelezettségéről. Ü. L. 1886. 7. — Homo : írni olvasni nem tudó kereskedő czége bejegyezhető-e v. sem? .1. 1892. 30. Ugyanerről Bach Fr., u. o. 38. — Kovaliczky Endre: A pénzügyi k. bir. 1786/92. sz. határ, a czégbejegyz. czimpéldányokra vonatk. J. 1893. 18. — Lötvenfeld Alb.: A czégbejegyzési kényszer. J. 1890. 83. 93. — Markó Sánd.: A czégbejegyzés ellenőrzésének hiányosságáról. J. K. 1888. 184. — Nagy Fcrencz: A czégbejegyzés elmulasztásának következményei. J. K. 1877. 10—37. — Weisz Bernát: A keresk. törv. 3. és 16. §-ainak restrictiv magyarázata. J. K. Ib76. 418. — Nagy Fer. : A gyógyszerészek kereskedőknek tekintendők-e a keresk. tv. érteim.? J. K. 1878. 326. — Nagy Fer.: Kereskedőnek tekintendő-e k. zálogüzlet tjdonos ? — Nagy Fer.: Kereskedőnek tekintcndő-e a zálogiizlet tulajdonos ? M. ,). XIX. 472. — Nagy Fer.: Egy kis figyelmeztetés a czégjegyzékeket vezető kir. tszékeknek. J. K. 1882. 152. — Schnierer Gyula: A központi értesítő és az uj czégbejegyzések J. K. 1876. 86. 136. — Schnierer Gyula: A kereskedelmi czégjegyzések. .1. K. 1876. 424. — Schönberg Fer.: Kereskedő-e a zálogüzlet tjdonos? Ü. L. 1886. 21. 22. — Wildenauer Ján. : Néhány szó a keresk. czégjegyzékek helyes vezetése tárgy. J. K. 1889. 367. — Zsögöd: Keresk. tagok mint kereskedők. M. J. XXII. 327. — Zsögöd: Állam mint kereskedő. M. J. XXII. 327. — Zsögöd: Kiskereskedők. M. J. XXII. 384. — Zsögöd: Kiskeresk. egyesülések. M. J. XXII. 389. — N. N. : Czégbitorlás. P. T. XXIV. 145. — N. N.: Czégbejegyzés és iparigazolvány. K. J. és P. T. III. 43. Bere'nyi Pál: A könyvitelt szab. tvek rendeletek. K. J. és J. T. II. 23., 25., 26. — Fraenkel Sándor: A kereskedelmi levelezések bélyegkötelezettsége. J. >Sz. I. 16. — Hexner Gyula : A héber betűkkel vezetett keresk. könyvek szabályszerű voltáról. J. K. 1877. 379. — Kohn Kár.: A könyA'elés gazdászaü és jogi jelentőség hazánkban. Ü. L. 1888. 28. 29. — Eoréhyi K. : Eelsőbb keresk. kettős számvitel és levelezés. 1877. — Novak Sánd. : Az egyszerű és kettős könyvvitel tagkönyve. 1890. — V. Rácz Flórián : A keresk. mérlegkészitési kötelessége keresk. és btőjogi értelemben. J. 1892. 12. 20. — Röser Miki : Keresk. könyvviteltan. 1875. — Sarlay Ede: A keresk. kvek bizonyító erejének időtartamáról. M. T. 1880. 177. — A keresk. kvek bizonyító erejének kérdéséhez. M. T. 1880. 311. — Wittmann Mór: A keresk. kvek. J. K. 1887. 13. Apáthy István: A czégvezető. J. K. 1875. 417. 429. — B. A.: A mhatalmazó felelősség a mhatalmazott dolusáért. J. K. 1892. 85. — Ugyan•arról: Blmn János, u. o. 104. — Beck Hugó : A czégvezető által főnöke beleegyezése nélkül maga részére kötött keresk. ügyletekről. M. T. 1876. 74. és'lOl. — Ugyanerről: Horvay Árpád, u. o. 82. — Fleischmann, S.: A részvénytsgi igazgatóság tagja mint a tsg. alkalmazottja. J. K. 1893. 316. — J.: Jogositott-e a főnök a K. T. 45. §-ában foglalt azon intézkedést, h. az utazó a vételárt felveheti, mváltoztatni, s van-e jelentősége a számlában foglalt ily korlátozásnak? M. T. 1878. 282. — Móder Tib.: i
