Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
76 KÖTELMI .)( M;. A kötelezett- 30-ig helypénzfizetés alól mentesek toltak. áonde ezen ítéletek az alp.-i ség jogczime. urodalom vásárjogának elenyészésél nem mondották ki, és a felp.-t a hélyHclypcnz-fize- pénzfizetési mentességben csak abból az okból részesítették, mert az alp. tés kötelezett- uradalom ebbeli jogúi hosszabb idő óta nem. gyakorolta, másrészt pedig Bégének -meg- emez Ítéletek joghatálya a volt soproni cs. kir. helytartóság osztályának állapítása 1855. évi márcz. L 3945. sz. a. kell rendeletével szemben mszünt, a mely rendelettel a feniítnevezett helytartóság, mint volt főkormányhatóság által a volt szabadalmak mszüntetésével az ált. helypénzfizetési kötelezettség állápittatott meg s a lielypézSzedés. gyakorlatára az alp. uradalom a már előzetesen érvényesített jogából kifolyólag ismételten feljogosittatott, s minth. c réndelel kibocsátása óta azzal ellenkező tartalmú intézkedés felp. részéről nem bizonyittatott, sőt nem is állíttatott, az most is fenn'állónak tekintendő, annyival inkább, mivel ezen helypénzszedési kérdésben ugy az illetékes megye hatósága, valamint a legutóbbi időben a földmivelési-, ipar- s kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 1881. jun. 4. L6167. sz. a. kelt rendeletével ilyen értelemben intézkedett, ide járul még az a ténykörülmény is, li. az ellenirathoz 2., 3., 4., 5. a. mellékelt okiratokkal bizonyítva van, h. a vásárjog, tehát a helypénzszedési jogosultság, már az úrbéri birtokrendezési per folyamán tárgyaltatván, felp. részéről az ellen kifogás nem emeltetett s állítólagos szabadalma szóba sem hozatott, másrészt pedig az 1874. évben befejezett úrbéri birtokrendezési per érdemében keletkezett L, II. és III. fokú bírósági határozatokban végérvényesen kimondatott, h. a kir. kisebb haszonvételek, hová a vásárjog is tartozónak tekintendő, minden korábbi korlátozás nélkül az alp.-i uradalmat illetik. Ezeknél fogva tohát s tekintettel arra, h. felp. részérő] olyan ujabbi tények fel ni m hozattak, melyek alapján alperes a helypénzszedéstől oltiltathatnek, a kereset főtárgyára nézve mind a két alsóbbfoku biróság Ítéletének mváltoztatásával felp, keresetével elutasítandó volt. (92. szept, 22. 8880. J. K. melléki. 1892., 317. Ü. o. megjegyzések.) Külföldi biro- 107. Bp. tábla: Tek., h. Magyarország e's Francziaország között, ezen ság Ítélete országok bíróságai által hozott Ítéletek vhajtására nézve államszerződés nem mint jogezini.' -létezik és h. ezen államok bíróságai között az iránt viszonosság léteznék, 1 d 1 m a^>- n< "' Wz°nyit,otta; tek., h. ily körülmények között, ha a hitelező köveésJRS megje^y- telési igényének hazai biróság által akar érvényt és ennek alapján kielézéseitü. L 1887. gitést szerezni, szükséges, h. a hazai biróság előtt (melyre nézve a fran22- ezia bíróság ítélete nem létezik) az adóst külön perelje; tek., h. e szerint alp. részéről e perben 2'/. a. alapítottan az ítélt dolog (res judicta) vagy a por függősége (excoptio litis pendentis) iránti kifogás hatályosan fel nem húzható . . . Curia: Hhagyja. (87. máj. 18. 209. Dt, XVII. 320.) 108. Curia: Felp. követelési alapul egyedül a berlini törv.-széknek elmarasztaló határozatait hozza fel; már pedig Magyarország és a Néniét birodalom közt nem létezvén az ítéletek vhajtására nézve viszonosság: a Német birodalomhoz tartozó valamely biróság által hozott határozat H1 vfgre nem hajtható, következve ily határozat nem állapit meg az elmarasztalt felre nézve magyar biróság előtt érvényesíthető magánjogi láHelczettse'get s igy követelési alapul magyar biróság előtt nem szolgálhat. (90. máj. 30. 173. J. 90. 101.)
