Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

nOLOíil JOGOK. 67 belső lelkek szama fogadtatott cl, nem vonható le az a következtetés, fi. az Italmérési jog Ital mérési jog akár az úrbéres belső telkek tartozékává, aláír önálló vagyonná és kártalaalakult volna át. (92. nov. 23. 9919. Ü. L. 92. 51.) nltása. 99. S.-a.-ujhelyi trvszék: A trvszék W. J.-t a Zemplén vármegyei adó- 4§ italmérési felügyelőhöz az 1889. évi július 31-én, 1327. szám alatt beadott igénybe- J°9 jogi terjeléntésővel elutasítja és őt végrehajtás terhével arra kötelezi, hogyW. L. mészete es viherezeg részére perköltség czimén 30 frtot 15 nap alatt fizessen meg. ívd.. szanya a földYV. ,T. elsőbbségi igényét arra alapítja, h. Nagy-Kövesd községben az ital- birtokhoz. mérési jog a nagy-kövesdi 34. sz. tkjkvben a közbirtokosok neveire felveti korcsmaépületben gyakoroltatott, tehát ennek az épületnek elválaszthatom tartozékát képezte. Minth. pedig ő korcsmaépületből a bartoschi K.Ferenczet és a K. Francziskát illető jutalékra végrehajtási zálogjogot szerzett és minth. ez a zálogjog a korcsmaépület tartozékát képező italmérési jogra, ül. xw. ez1 tielyettesitö kártalanítási összegre is kiterjed, de minth. az italmérési jog részére külön is lefoglaltatott, W. L. herczeg ellen, mint a ki a B. K. Ferencz és K. Francziska jogán kért kártalanítást az annak nevére felvett kártalanítási jutalékra összesen 11195 frt 92 kr. erejéig elsőbbségi igényéi megállapítani kéri. Ez az igény tehát az 1888. évi XXV. t.-cz. 21. §-a II. részének 1. pontja alá esvén, az igénybejelentést az idézett törvényszakasz - utolsóelőtti bekezdése értelmében a fent emiitett tljkv másolatával kellett volna felszerelni. Minth. azonban ezt az igénylő elmulasztotta és a tjkv hiteles másolatát csak a jelen ügy tárgyalásának befejezése után terjesztette be. a bejelentett igény az idézett törvény értelmében birói letétbe helyezett kártalanítási összegekre vonatkozó magánjogi igények eldöntésénél a kártalanítási összegek kiutalásánál követendő eljárás szabályozása tárgyában 1898. évi decz. 17-én 45896. sz. alatt kibocsátott igazságügyministeri szabályrendelet 3. §-ának á) pontja értelmében a jelen eljárás folyamán érdemleges mbirálás tárgyát annál kevésbé képezheti, mert az ellenfél az igényt a tárgyalás alkalmával az emiitett hiány miatt is elutasitatni kérte. De ha az igénybejelentés ama hiányától el lehetne is tekinteni, az igényt 'érdemleges •okokból kelleni' elutasítani, mert az a körülmény, hogy az italmérési jog a nagy-kövesdi 34. számú tkjvben foglalt közbirtokossági korcsmaépületnek képezte a tartozékát, sem a tjkvből, sem a Sz. Ödön-féle bejelentésből, sem a H. V. vallomásból nem tűnik ki, abból pedig, h. az italmérési jog gyakorlása az emlitett épületben történt, még egyáltalában nem következik, h. az a jog a kérdéses épülettel, elválaszthatlanul egybe lett volna kapcsolva. Nem képez bizonyítékot e tekintetben a C) alatti végrehajtási jkv sem, mert annak a megállapítása, h. az italmérési jog miféle ingatlannak alkotja a tartozékát, ennélfogva a végrehajtási jkrnek vonatkozó kivétele közokirat erejével egyáltalában nem bir. (68 : LIV. t.-cz. 165. §.) Egyébiránt a kártalanítási iratok által igazolt abból a körülményből, h. Nagy-Kövesd községben az italmérési jogot közbirtokosság gyakorolta, következik, h. az a jog nem is képezhette másnak, mint az illető közbirtokosok nemesi birtokainak a tartozékát. Ezek szerint W. J.-nak a nagy-kövesdi 34. sz. tjkvben foglalt ingatlanokra vezetett vhajtási zálogjoga az emiitett községben gyakorolt italmérési jogTa nem terjed ki és így a trvszék a nevezettnek igénybejelentését érdemileg is nyilván alaptalannak találta s ez volt az oka annak, h. őt a hivatolt igazságügyminiszteri szabályrendelet 33. §-ának második bekezdése értelmében a perköltségek mtéritésére is kötelezte. — Kassai Ítélőtábla: Helybenhagyja