Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
DOLOGI JOI H >K. Iiivatalosan teljesíteti azonosítási munkálat is igazolja és beismert tény- Úrbéri jogkörülmény az is, h. az 1S4H-I.au e községre nézve végrehajtott úrbéri viszonyok. r< ndezés után a zsellérek beltelkeik birtokában napszámok szolgáltatásának Örökidőkre feltétele mellett nemcsak mhagyattak, de többen közülök külső földekkel való zsellérség is elláttattak. Hogy e viszony a földesúr és zsellérei között csak bizonyos megállapimliatározott időre való korlátozással alakult volna, erre nézve alp. semmi tása. bizonyítékot sem szolgáltatott, sőt az a beismert körülmény, h. a per tárgyát tevő telkek és földek a mostani időig napszámszolgálatok fejében biratnak, az örökidökre való zsellérségék alapítása mellett bizonyít, mert ha időközben a zsellérek személyében történtek is változások, de a földesúri birtokos a zsellér kimozditása esetében sem a beltelket, sem a külső földeket saját kezelése alá nem vette, hanem ezt illetőleg ezeket ismét másnak szolgálmányokért váló birtoklásába adta át s tekintve, h. alp, azon időt. a mikor az egyes zselléreknek a beltelkek átengedtettek, kimutatni képes nem volt a kihallgatott tanuk vallomásai alapján az bizonyult be valónak, hogy a zsellérek a beltelkeket a saját tulajdonukat képező ház és felépítményekkel bírván, ezekre nézve az örökség utján való átszállás volt gyakorlatban. (92. szept. 6. 82. J. 92. 141.) 96. Nagymartom jbg. : Alp.-t kötelezi, h. felp.-nek a kereseti 51 frt Felelősség a 79. kr. tőkét és járulékait mfizesse. — Ind. : Alp. elismeri, h. a rétfalusi G2. váltság-összeg házszám zsellértelki állományhoz tartozó belsőségnek tjdonosa s tettleges megfizetéséért. birtokosa s a követelt váltságösszeget nem kifogásolja, ő tehát a keresetbe vt tt váltságösszegnek, ennek késedelmi kamatai s mint pervesztes fél a perköltségeknek fizetésében is marasztalandó volt. Alp.-nek abbeli kifogása, h. a zsellérséghez tartozó külsőségek másoknak lettek eladva s h. ennek folytán a váltságösszeg nem terhelheti kizárólag a belsőséget, az okból nem volt birói figyelembe vehető, mert a maradványföídék váltsága a belsőséget és külsőséget egyetemlegesen terheli. (92. jun. 1. 480.) — Győri tábla : Az elsőbiróság ítéletét mváltoztatja, fp.-t keresetével elutasítja. Ind.: Az 1871 : LIII. t.-cz. 19. §-a szerint a maradványföld-váltság tőke és járulékai a mváltott földet terhelik. Az alp. tagadta azt, h. ő a mváltott földet birja, fp. pedig meg sem kísérelte annak bebizonyítását, h. az alp. birja azt az ingatlant, a mely után a váltságösszeg az alp. ingatlanát tt rheli. Ennélfogva az e.-bíróság ítéletét mváltoztatni, fp.-t keresetével elutasítani s őt az okozott költségek mfizetésére kötelezni kellett. (92. május 6. 2376.) — Curia: A e.-bíróság ítélete hhagyatik, mert alp. beismerte, h. a váltságösszeg'gi I terhelt belsőséget bréja s csak azzal a kifogással élt, h. a mennyiben a földek másoknak adattak el, ő legalább is az egész váltságösszeggel nem tartozik. Minth. azonban alp. nem is állította, h. a maradványföld a többi úrbéri földektől elkülönittetett. ily helyzetben pedig az 1871 : LIII. t.-cz. 67. §-a szerint a váltóságösszeg agy a belsőséget, mint az ahhoz tartozott külsőségei is egyetemlegesen terheli, a jbiróságnak alp.-t marasztaló Ítélete volt hhagyandó. Önként értetődik, h. alp.-nejc visszkereseti joga a belsőséghez tartozott, de attól elválasztott külsőség tjdonosa ellen fenmarad. (92. decz. 10. 0448. P. T. XXV. 153.) 97. Bp. tábla: Tele. h. a földtehermehtesitési kárpótlási összegek Eljárás. megállapítása s földteherm. kötvények kibocsátása tárgyában követendő eljárást szabályozó 1854. jan. 16-án kelt ny. par. 67. §. 2-ik bekezdésében kötelezőleg előirt hirdetményes eljárás mellőztetett; tek., h. kérvényező Márkus. Fi lsőbirúsági határozatok I. kiad. IV. 5
