Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
60 I»| >L< >G1 Ji IGOK. Fizetési iv elzálogosítása. Zálog. nincs és ily czélból e perbe seín vonatott, nem is irányozhatta, hanem JZálogjög szer- irányozta csak arra, h. az F. a. szerződés b) pontja alapján az 1875. évi zése a kezes 2842. illetve 1877. évi 1834. sz. végzéssel 720 frt esetleges kárösszeg vagyonára, erejéig nyert zálogjogi előjegyzés igazoltnak kimondassék és bekebleztessék. Minthogy azonban a kezesség jogi fogalmánál fogva és eltérő kikötés nélkül csak személyes biztosítást jelent és a kezes vagyonára a hitelező zálogjogot csak akkor szerezhet, Int ezt a kezes a kezességi okiratban a zálog tárgyának kijelölésével, vagy legalább a: általános biztosítás megadásával megengedte, avagy hu n kezes ellen marasztaló biroi határozat hozatik, K. József azonban az F. a. szerződésben ily engedélyt nem adotl és valamely összeg fizetésére való kötelezés még e perben sem kéretett, felperesnek a zálogjog szerzésére irányzott keresete minden alkalmas jogaialapot nélkülöz. Miért is mindkét alsóbiróság- Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. A perköltség azért lett kölcsönösen megszüntetve, mert felperes, figyelemmel a zálogjogi előjegyzést rendelő végzések tartalmára, eg'észen alap nélkül perlekedőnek még sem tekinthető. (92. okt. 19. 9355.) 93. Curia: A fennálló szabályok szerinl a hivatalnok fizetésének vagy nyugdijának elzálogosítása, a fizetési ívnek kölcsön fedezésére való átadása, a hitelezőnek zálogjogot nem ád s annyira hatálytalan, hogy nj fizetési iv az illető kérelmére még akkor is kiadandó, lm annak elzálogosítását nyíltan beismerte. Ennélfogva ily elzálogosítás esetébe'n nj fizetési iv kivétele s a fizetés felvétele nem képez ravasz fondorlatot. (90. márcz. 13. 539. M. I. 288.) 94. Szegedi tábla: Jelen elsőbbségi igény tárgyát azon vételár képezi, a mely F. A. javára ifj. P. F. ellen 1062 frt 50 kr. tőke és járulékai erejéig a jbg. 189.0'. évi 7455. sz. kiküldetési tartalmazó végzése folytán Zentán 1890. juh 24-én felvett végrehajtási jegyzőkönyv szerint lefoglalt mnnkaár illetve cséplőgéprészek az 1890. évi 8829. sz. árverési jegyzőkönyvhöz képest bírói árverésen történt elárverezése alkalmával befolyt. Tekintve, hogy a lefoglalt kérdéses cséplőgép tulajdona iránt támasztott igénykeresetével ifj. P. F.-né a zentai kir. jbg.-nak 1340. sz. hivatalos jelentése szerint jogerejüleg el utasíttatott, a kérdéses cséplőgép utáni rész is végrehajtási szenvedő ifj. P. F. kétségtelen tulajdona; tekintve továbbá, hogy a cséplőrész árvereltető javára már 1890. jul. 24-én, tehát előbb foglaltatod Le tnint elsőbbséget igénylő javára s hogy ekként az utóbbi elsőbbséghez igényt nem tarthat. — Curiá: A másodbiróság végzése helybenhagyatik oly értelemben, hogy a m. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyárak igazgatósága előbbsőgi igényével elutasittatik és ezen igénylővel szemben a másodbirósági végzésben körüli rí Letétileg kezelt vételárrá F. A. kielégítési elsőbbsége megállapíttatik. Indokok: A másodbiróság végzése helyben volt hagyandó indokaiból és azért, inert tekintettel arra, hogy zálogszerzés tárgyát képezheti mindaz, ami elidegeníthető és eladási értékkel bir, nem szenvedhet késséget, hogy F. A. végrehajtató jogszerűen és hatályosan szerzett birói végrehajtás utján zálogjogot a végrehajást szenvedőnek jutandó cséplőgéprészre, noha a foglalás idejében meg megszerezve, vagy legalább mennyiségileg megállapítva nem volt, a miből következik hogy miután ő ezen cséplőgéprész Lefoglalásában igénylői megelőzte, őt illeti a kielégítési elsőbbA zálogszerzés tárgya.
