Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
L)OU Mii JOGOK. 57 eljárásra fenn nem tartathatott volna; továbbá h. „háboritlan ut" kieszkö'z- Szolgalom. lese olyan határozatlan fogalom) mely marasztaló ítéletnek tárgya annál ke- Útszolgalom ve'sbé lehet, mert az közelebbi mhatározás nélkül tkvi bejegyzés által jogérvé- elbirtoklása, nyesse' vált uti szolgalom fogalmát magában mní foglalja, ós az előbbivel fp. — Háboritatrészére tjdonképp az itőletetnét csak meg-, a mit tényleg- bir, midőn beismeri, lan út kieszb. utat tényleg használ és nem állitja, h. a használatban megakadályozta- közlése. tott, az a körülmény pedig, h. az utat állítólag visszavonható kérelmére használja, a háboritlan ut fogalmát még ki m-m zárja; nem különben, hugy az 1881 : LX. t.-cz. 217. és 222. §§. rendelkezése mhatározott ingó vagyon, ÜL valamely munka vagy másnemű teljesités, tűrés vagy abbanhagyás iránt folytatott végrehajtás esetére vonatkozik és mint kivételes intézkedés olyan esetre nem terjeszthető ki, mélyben bizonyos és jelesül elvan jog mszerzése képezi a követelés tárgyát, mely a kötelezendő fél hatalma alatt nem is áll; azon körülmény pedig, h. nem teljesítés vagy nem teljesithetés eseten a jogosított fél kártérítést követelhet, végrehajtható ítélet hozatalát nem indokolhatná, pedig végrehajtás utján sem foganatosítható olyan intézkedés, melynél fogva alp.-ek arra kényszeríttethetnének sikerrel, h. fp. javára idegen birtokon szolgalmi jogot szerezzenek, midőn ilyen joggal alp.-ek nem birnak. Az utóbb felhozottaknál fosva kétségtelen, hogy még azon esetre, ha a kereset tkvi bejegyzéssel megerősített uti szolgalom mszerzésére irányzottnak vétethetnék is, a vonatkozó kérelem alapján végrehajtható itélet csak azon esetre hozathatnék, ha egyszersmind azon következmény tekintetében, melylyel a nem teljesités birna, mfelelő és végrehajthtó itélet alapjául szolgáló kérelem előterjesztetett volna. Minth- pedig fp.-ek ilyen esetleges térelmet fel sem hoztak ül. perrendszerüen nem érvényesítettek, keresetükkel elutasitandók voltak. (92. nov. 22. 887. J. Sz. VIII. 1. sz.) 89. Curia: Midőn a közigazgatási hatóság valakit az ut további Ut fentartáfentartására kötelez azon indokból, mert ebbeli kötelezettsége már korábban sára való köis fennállott; a bíróság azon körülményt, h. az illetőt az ut fenntartásának telezettség. kötelezettsége a múltban is terhelte, jogerősen eldöntöttnek tekinti. .1 bíróság annak vizsgálatéiba, h. ki volt kötelezve az ut fenfartására, egyáltalában nem bocsátkozhatik, mert ezen kérdés eldöntése kizárólag a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik. Ha a közigazgatási hatóság, valakit az utfentartási költségek mtéritése iránt támasztott követelésével a bírósághoz utasít, a biroság feladata annak megállapítására szorítkozik, h. az illető az ut fentartására tényleg forditott-e költséget és mennyit? (1893. jan. 12. 3274 92.) 90. „1 szóbránczi jbvrőság: Alp. köteles a bemenekeit térrajzon Úthasználat b) b)-vel jelölt rigli kerítést eltávolítani s a felp. udvarán keresztül a kertbe megháborivezető s ezen b) b) alatti rigii által elzárt ut használatát, a melynek békés tása. birtoklásába felp. visszahelyeztetik. (>nnek megengedni. Indokuk: Birtokháboritás esetében, tehát sommás visszahelyezés! perekben a tjdon kérdése és a szerződési viszonyok elbírálása tárgyát nem képezhetvén, bíróilag csak az vétethetett figyelembe, h. felp. a kereset tárgyát képező útnak békés birtoklásában és használatában volt és h. alp. őt ebben mháboritotta s ezt alp. maga is beismerte s a mennyiben K. D., L. S. és L. M. tanuk igazolták, h. felp. az alp. többek által mvett T.-féle birtokon, mit több évig felp. bérelt, még 1890. okt. 1-seje után is, mikor már a T.-féle birtokból alp.-nek jutott rész, a min a kérdéses ut szalad keresztül, felp. bérletéből kiesett,
