Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

32 DOLOGI JOGOK. Szerzői jog. csőd tartama alatt som veszti el a cselekvési jogképességét és a hitelezők Szépirodalmi irányában csnpán azon jogcselekvényei semmisek, melyeket a csődtömeghez dolgozat jogo- tartozó vagyon tekintetében tesz, miből nyilván következik, h. egyéb jogsulatlan köz- ügyletei hatályosak és h. azokért személyes felelősséggel tartozik; az ily lése. cselekvények alapján gyakorolt jogok ennélfogva személye ellen intézett keresettel érvényesitendők. Áll ez annyival inkább, mert bár a szerzői jogról szóló tv. a szerzői jogbitorlás e's jogkövetkezményei feletti bíráskodást a polgári bíróságok hatáskörébe utalja, mindazonáltal annak büntetőjogi természete ezáltal nem szűnik meg, mint ilyen pedig közvetlenül a tettes ellen érvényesítendő, mert továbbá a csődjárás czeíja a közadós vagyonának hitelezői közti szabálszerü felosztása levén, a csődtömeg ellen csak oly jogok e'rve'nyesithetők, melyek a jelzett cze'l kerete'ben megférnek, mert végre a jogbitorlás vétsége és annak magánjogi következményei együttesen lévén elbirálandók, ezek a tettes személyes perbe vonása nélkül érvényre nem juttathatók. Ezek alapján a csődtömeg- részéről az alp.-ség ellen tett kifogásnak helyt adni kellett. — M.-rendü alp.-t illetőleg: Az 1884. XVI. t.-cz. 23. §-a valamely mü áruba bocsátóját csak az esetben terheli a bitorlás tvszerü következményeivel, ha jogtalanul többszörözött mü példányát bocsátja áruba, miből következik, h. valamely mü jogellenes többszörözésének fenn kell forognia, h. az áruba bocsátó felelősségre vonathassák a forgalomba hozatal alapján. Mint. pedig' az erdélyi képes naptár 1889. évre mjelent folyamában „Bordás Mihály" (érzékeny történet) czimen kiadott szépirodalmi műnek jogellenes többszörözése e perben bizonyítottnak vehető nem volt, az előfeltétel hiányában az e.-biróság Ítéletének a 2. r. alp.-re vonatkozó része mváltoztandó és fp. keresetével ez alp. irányában is annyival inkább elutasítandó volt, mert a többszörözés eszközlőjének perbe vonása nélkül a bitorlásnak többszörözés utján lett elkövetése meg sem állapitható. (91. okt. 6. 906.) — Curia: A m.-biróság Ítéletének 1. r. alperesre vonatkozó nem felebbezett része érintetlenül hagyatván, a m.-rendü alp.-re vonatkozó része mváltoztattatik és az alp. köteles fp.-nek 10 frt kárt és a perköltséget, az állampénztárnak pedig 10 frt büntetést fizetni. Ha a pénzbüntetés behajtható nem lenne, annak helyébe 1 napi fogházbüntetés lép. Ind.: Az 1884. XVI. t.-cz. 5. §-a értelmében az irói műnek a jogosult beleegyezése nélkül közzététele és forgalomba helyezése a szerzői jog bitorlását képezvén, miután m.-rendü alp. mivel sem bizonyította azt a védekezését, h. az „Erdélyi Hiradó"-ban „Bordás Hihály" czim alatt mjelent elbeszélésnek az 1889. évi erdélyi képes naptárban közlése a szerző beleegyezésével történt, bebizonyitottnak tekintendő, h. kérdéses czikknek közlése a tv. tilalma ellenére történt s miután a főeskük el nem fogadása következtében az is bebizonyitottnak veendő, h. 2. r. alp. a 2. sz. alatti levél vétele után is árusította kérdéses naptárt, a 2. r. alp.-t illetőleg önállóan is mbirálható tvsértést vagyis a szándékos és üzletszerű áruba bocsátás tényét megállapítani és a 2. r. alp.-t a hivatkozott t.-cz. 23. illetőleg 19. §-ok alapján 10 frt büntetéssel és meneyiségileg nem kifogásolt 10 frt kár mtéritésével és mint pervesztest a perköltség fizetésére is kötelezni kellet. (92. nov. 9. 530.)