Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLGÁRI TÖR V É X V K EZ ÉS: 405 123s. Bp. ía&to; Felp. a jelen keresettel érvényesített követelését 1881: LIX. kizárólag a keresethez csatolt kötlevelekre alapítja, mely kötlevelekben a t.-CZ. tőzsdebiróság illetékessége az 1881. évi LIX. t.-cz. 96. §. b) pontjának meg- 95—96. §§. felelőleg ki van kötve; az a körülmény pedig, h. felp. a követelését előzőleg Tözsdebvrómás követelési tételekkel együtt könyvkivonat alapján kívánta alp. ellen a ság. tőzsdebiróság előtt érvényesíteni, mely perre nézve a bíróság illetékességét nem állapította volt meg, nem zárja el felp.-t azon jogától, h a tőzsdebiróság illetékessége alá tartozó ügyletekből felmerült követelését külön uj keresettel érvényesíthesse. (5;>54 890.) 1239. Bp. tábla : Az 1881: évi LIX. t.-cz. 95. §-ának helyes értelme szerint megkívántatik, h. a külön bíróság előtt indított ügynek és a polgárt bíróság által már érdemileg elintézett vagy azelőtt még folyamatban lévő ügynek tárgya, egy és ugganazon legyen, mi a jelen esetben fenn nem forogván, az elsőbiróság az idézett törvény 95. §-ára alapított alp.-i kifogást az általa felhozott indokokból, helyesen hagyta figyelmen kivül. (968/891.) 1210. Bp. tábla: Ha valamely perben a bírói illetékesség kérdése már jogérvényesen eldöntetett, az, a jogalapban történt változás nélkül azon uton, melyről hatáskör hiánya miatt már egyszer elutasittatott, újra fel nem vehető. (3994 882.) 1241. Bp. tábla: A perrendnovella 95. §. első bekezdésére való hivatkozás illetékességi kifogást nem képezvén, alp. ebbeli előadása az illetékességi tárgyalás során nem méltatható. (593/892.,) 1242. Bp. tábla: Az 1881: LIX. t.-cz. 95. §-ának harmadik bekezdése értelmében a biróí illetőség elleni kifogás az első tárgyalás kezdetén teendő meg; nyilvánvaló tehát, hogy a választott biróság illetékessége, vagy az ugyané tekintet alá eső birói hatáskör ellen a tárgyalás további folyamán, vagy kivált egy későbbi tárgyaláson előterjesztett kifogás figyelembe nem vehető. Alp -nek a választott biróság illetékessége ellen tett kifogása az 1877. július hó 15-én hozott végzéssel már elbíráltatott; s minthogy a tőzsdebiróság a kifogások elvetésével a peres feleket az ügy érdemleges tárgyalására utasította, ama kérdés felett: vájjon a fenforgó ügyre nézve bir-e tőzsdebiróság' hatáskörrel vagy nem, sem. a tárgyalást folytatni, sem xijólag' határozni nem lehetett. (5428/87.) 1243. Tőzsdebiróság: Tek., h, a kereset szerint felp. „vett" alp. bizományában 5000 és 2000 mmázsa búzát, holott a kereset alapját képező kötlevelek és a tárgyalás során becsatolt elszámolás szerint felp. „eladatott" alp. bizomáiryában; tek. továbbá, h. ugyancsak a kereset szerint a B. a. alapuló 5000 mmázsa búzára vonatkozó ügylet 9 frt 40 kr. áron, a tárgyalás során becsatolt G. a. számla szerint pedig 9 frt 91 krnyi áron bonyolittatott le; a kereset tehát sem világos, sem határozott; utasítja végzésileg felp.-t a tárgyalás során módosított keresetének írásban leendő újbóli előterjesztésére. — Bp. tábla : Az e.-bíróságnak azt a végzését, mely által a felp. a tárgyalás során módosított keresetének írásban leendő újbóli előterjesztésére utasíttatott, msemmisiti s azt további szabályszerű eljárásra utasítja; mert a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága a bizonyítékok mérlegelésénél s azok alkalmazásánál a polg. törv rdts szabályaihoz kötve nincs ugyan, az 1881: LIX t.-cz. 95. §-a szerim pedig a perbeli tényállás tisztába hozatala végett magukat az érdekelt feleket is megidézheti s hozzájuk kérdéseket intézhet; de éppen, mert a tényállást a most jelzett módon