Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLírÁR] TÖRVÉNVK EZÉS. 401 kérelem, nem annak határozott kijelentése, h. felp. a peres tárgy helyett 1881 : LIX. 5000 frton aluli egyenértéket elfogadni késznek nyilatkozik, mert akkor t.-CZ. alp.-t kellene, h. megillesse a választás joga, holott a kereseti kérelem első 94. §. sorban is feltétlenül a zálogjegy kiadására irányul s így alp.-nek választási Tözsdebirójoga nincsen. Nem alkalmazható ezek szerint a vállalat üzletszabályzata ság. ;!4. §. 1. pontja, mely kimondja, h. oly peres kérdésekben, melyek tárgyak vagy szolgáltatások iránt felmerülnek, ha a letevő fél azok helyett 5000 frtot elfogadni határozottan késznek njnlatkozik, a bpesti áru- és értéktőzsde választott bírósága itél, hanem alkalmazható csakis a következő pont, mely a közraktári jegyekből származó kereseteket a bpesti kir. kereskedelmi és váltótvszék hatáskörébe utalja. Ezek alapján a birói batáskört le kellett szállítani. — Bp. tábla: Hhagyja. (92. nov. 2. 4041.) 1204—1205. Bp. tábla: A tözsdebiróság mint perbíróság, az 1S74 évi XXXIV. t.-cz. 56. és 58. §§-ai esetében az ügyvédi dijak iránt indított perekben is illetékes. (1144/91.) — Azonos: Bp. tábla: 58-1/89. 1200—1210. Bp. tábla: A tözsdebiróság, mint szerződésileg kikötött külön bíróság illetékes a csődtörvény 152. és 153. §§-ai alapján indított j>erekben is. (5125/87.) — Azonos: Bp. tábla: 3582/88. — 2618/88. — 4049,89. - 8988 89. 1211. Curia: .4 birói illetékesség kérdésében itélt dologról szó nem 95—96. §§. lehet: azok a kifogások pedig-, a melyeket alperes az eljáró bíróság illetékessége ellen felhozott, nem vehetők figyelembe. Nem jöhet ugyan figyelembe az a kifogás, h. az eljáró bíróság illetékessége az 1881: LIX. t.-cz. 94. §-ának a) pontja alapján, melyre felp. az illetékességet alapítja, azért nem volna megállapítható, mivel az a megállapodás, h» alp. a felp. számlájára saját neve alatt fog ügyleteket kötni, sem a tőzsdén, sem a gabonacsarnokban nem jött létre, s mivel emez ügyletek alp.-re nézve ellenszolgáltatás nélkül köttetvén, ezekből tehát reá semmi haszon nem hárulván, alperes iránijában kereskedelmi ügyletet nem képeznek, mert alp.-nek a felp. által mjelölt irányban kínált esküre tett nyilatkozata határozottnak nem tekinthető s igy olyannak tartandó, a ki a kinált esküt se el nem fogadta, se vissza nem kínálta, a felp. által vitatott az a lényeges körülmény tehát, h. a fenforgó ügyletek tekintetében a mbizás a tőzsdén adatott, igazoltnak tekintendő ; és mert alp. nem tagadta, tehát beismerte, h. kereskedő, kereskedőnek pedig mindazon ügylete, melyek kereskedelmi üzleti folytatásához tartoznak, a K. T. 260. §-a értelmében kereskedelmi ügyletnek tekintendők, azt pedig, h. a kérdésben forg'ó ügyletek nem tartoznának kereskedelmi üzlete folytatásához, alp. a K. T. 261. §-ának rendelkezésével szemben nem igazolta. Nem vehető figyelembe alp.-nek az a további kifogása sem, h. alp. felp. ellen a fenforgó ügyletek tekintetében jelen keresd beadása előtt a budapesti kir. kereskedelmi és váltót Ön-én i/szék előtt felhívási keresetei indítván, jelen kereset, tekintettel a prdts 12. és 13. § ra, nem volt megindítható az eljáró bíróság előtt, mert a 2"/. a. szerint kérkedés miatt indított felhívási j>er által felp. nem volt elzárva attól, hogy a kérdéses ügyletekből származtatott s a felhívási per tárgyával azonosnak nem tekinthető követelését az eljáró tözsdebiróság előtt érvényesíthesse. (92. decz. 15. 4165.) 1212. Curia: Alp. nem késett el illetékességi kifogásával, ha az előbbi tárgyalások hivatalból lettek elhalasztva, (93. máj. 6. 514. T. É. 138.) Marlms. Felsőbíróság! határozatok I. kiad. IV. 2fí