Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
3?4 PQLGAR1 TÖRVÉNYKEZÉS. 1881: LIX. ezen szakasz rendelkezéséből okszerűen következtethető, h. ily esetben a t.-cz. perújításnak helyt adni kell, mert az idézett szakaszban feltett esetekben 73. §. a perújítás az előzetes eljárás nélkül is megengedtetvén, teljesen okszePerujitás. riitlen volna a perujitást mtagadni akkor, a mikor a feltett esetek egyike fenforog, s a különbséget csakis azon alakiság képezi, h. ugy mint a jelen esetben a bünper folyamatba téve s Ítélettel befejezve volt, s mert ezen következtetést a 73. §-ban előbocsátott esetek Elhatározására következő ezen rendelkezésből: „a per a büntető eljárás előzetes megindítása nélkül is megújítható"', az „is" szónak nyelvtani jelentősége is támogatja. (91. okt. 25. 807.) — Kassai tábla: Az elsőbiróságnak a perújítás megengedhetőségének kérdésében hozott ítélete azért hagyatott helyben, mert újító felp. az 1868 : LIV. t.-cz. 321. §-a ama rendelkezésének, mely szerint aki azt véli, h. ellenfelének büntető törvényben tilalmazott cselekménye miatt vált pervesztessé, s h. ennélfogva az alaj^erben hozott ítéletet a bűnös cselekmény bebizonyítása által érvénytelenítheti: előlegesen a bűnvádi eljárás megindítását kérelmezze, a perujitást pedig csak az után, a mikor a bűnösség jogérvényes ítélet által kimondatott, eleget tett; igaz ugyan, h. a bünperben hozott Ítélet szerint vádlott alp. az ellene emelt hamis eskü vádja alól felmentetett, tekintve azonban, h. annak indokai szerint kétségtelen, h. vádlott a polgári perben megítélt esküt nem való körülmenyekre tette le s a bünperbeni felmentését nem is a tárgyi te'nyálladók, hanem csupán a cselekmény beszámithatóságának hiánya eredményezte s ekként kétségtelen, h. felp. az alapperben alp.-nek büntető törvényben tilalmazott cselekménye miatt lett pervesztessé, annálfogva a perujitási kérelem az 1868 : LIV. t.-cz. 321. §-a alapján, de azért is megáll, mert ujitó felp. oly bizonyítékokat is hozott fel, melyeket az alapperben nem használt; minélfogva a perújítás az 1881: LIX. t-cz. 69. §. 2. pontja alapján is megengedendő. Egyebekben mváltoztatandó volt az elsőbirósági ítélet azért, mert tekintettel arra, h. a perújítás az alapperbeli költségre hatálylyal non bir, a mennyiben a perköltség az által fizetendő, ki annak mfizetéserc köteleztetett, valamint tekintve, h. az alapperben hozott ítélet végrehajtására alp. ama mulasztása szolgáltatott okot, h. a marasztalási összeget csakis a végrehajtás foganatosítása után fizette ki, annálfogva ugy az alapper— beni ítélet végrehajtásának költségére nézve az alapperbeni ítélet hatályon kívül nem volt helyezhető. (92. máj. 12. 5663,91.) — ('uria: Hhagyja. (92. máj. 27. 1834/92. P. XXVI. 145.) 1868 : LIV. 1054. Smsz. : Választott bírósági eljárás csak peres ügyek eldöntésére t.-CZ. engedtetik, perenkivüliekre nem. (73. jun. 6. 8195. D. r. f. X. 8.) 496. §. 1055-1057. Smsz.: Az oly választott bírósági szerződés alapján, A választott melyben a választott bírák száma iránti kikötés a perrendtartás 499. §-ával bírák kijelö- ellentétben áll, a perrendtartás szerinti választott bírósági eljárás meg nem lése. inditható.(74 nov. 24. 14427. D. r. f. XIII. 7.) — Azonos : Smsz., 1880. máj. 4. 7271. (D. r. f. XXV. 46.) 1058. Smsz. : Ha a választott bírósági kikötés nincs összhangzásban a 499—501. §§. kötelező rendelkezéseivel: az nem szolgálhat törvényes akadályául annak, h. a jelen kereset az illetékes rendes bíróság előtt folyamatba tétessék. 73. máj. 13. 73. 29. D. r. f. IX. 90). 1059—1000. Smsz.: Tekintve, h. a perrendtartás 501. í-'-a a választott
