Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

382 POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉs. 69. §. Perújítás. Í88I : LIX. esetben mvonta: ennélfogva az igényperben az igénylő igazolással az esküt.-cz. letéti határnap elmulasztása miatt sem élhet. (4102. és 25932/91. sz.-hoz 1892. 62. §. márcz. 26-án tartott üléséből. Hitelesíttetett 1892. április 6. 1. sz. polgári Igazolás. döntvény.) — Azonos: Győri tábla: 1891. nov. 11. 3278. (J. Sz. V. 756.) azzal, h. „az eskületétel és illetőleg az arra való jelentkezés a peres eljárás kiegészitő részét képezik, mert nélkülök a feltételesen meghozott itélet nem válhatik sohasem föltétlenné, — ez okból a 97. §. az igényper egész folyamára alkalmazandó". 66. §. 1046. Pozsonyi tábla: Az igazolást megadó oly végzések ellen, a Az igazolást melyek ellen az 1881. évi LIX. t.-cz. 66. §-a szerint felfolyamodásnak nincs megadóvc'gze's. helye, ki van zárva a felfolyamodás a végze'snek a költségre vonatkozó részére nézve is és ennélfogva az ily fel folyamodás az idézett törvény 27. §-a értelmében hivatalból visszautasítandó. Mert oly végzések ellen, a melyekre nézve a törvény a felfolyamodást általában kizárja, azoknak egyik része tekintetében sem élhet a fél felfolyamodással; és mert a költségre vonatkozó rendelkezés az ig'azolást megadó végzésnek részét képezi és ekként az ellen a felfolyamodás ép ugy ki van zárva, mint a vég'zésnek az igazolást megadó érdemleges része ellen. (92. okt. 20. — Hitelesittetett 1882. okt. 25. 5. , sz. polg. határozat.) 1047. Curia: A perújítás megengedhetősége iránti kérelem 'ugyanazon egy kereseti beadványban, az 1881 : LIX. t.-czikk 69. §-ában megjelölt külömböző jogalapokra egymás mellett is alapitható és miután az alapperbeli vesztes fél a perujitást az esetben, ha egyik alapon sikertelenül mkisérlette, más alapon a törvényben előszabott határidőn belül ismételten érvényesítheti, nem foroghat fenn ok a tekintetben, h. az alapperbeli vesztes fél elzárassék attól, h. a perujitást, az általa már megindított perujitó keresetben felállított jogalaptól eltérő ujabb alapon, a perujitási pernek folyama alatt, külön kereseti beadványban érvényesíthesse és mi sem állhat útjában annak, h. az ekként külön beadványban előterjesztett perujitási kérelem ugyanazon perben olyképpen nyerjen megoldást, mintha az már eredetileg egy kereseti beadványban külömböző jogalapon érvényesíttetett volna. (91. nov. 27. 777. J. Sz. VI. 132.) 104S. Curia: A feltétlenül marasztaló, valamint az eskü 'le vagy le nem tételétől függő Ítéleteknek jogerőre emelkedése közt egyáltalában nincs különbség, hanem az utóbbi esetben csak a jogkövetkezmény függesztetik fel. De külömben is az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §-a azt határozván meg, hogy az egyes esetekben mily időn lehet perújítással élni, e §. által a peres fél gátoltnak egyáltalában nem tekinthető abban, h. mielőtt ellenfele a neki megítélt esküt letenné, talált uj bizonyítékok alapján a perletétellel egy tekintet alá esőleg a perujitást vehesse igénybe. (92. márczius 3. 7734/91. M. I. 395.) 1040. Curia: Az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §-a a peres felet nem gátolja jan, h. mielőtt ellenfele a neki megítélt esküt letenné, uj bizonyítékok alapján perujitást vehessen igénybe. A perújítás megengedhétőségé nem vizsgálható hivatalból, hanem csak az ellenfél kifogása folytán és így az meg nem tagadható, ha az ellenfél abba beleegyezelt. (92. márcz. 3. 7734 91. M. I. 395 ) 1050. Curia: A perujitási keresetnek elkésetten történt benyújtása