Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

POLÜÁKI TÖRVÉNYKEZÉS. 369 eszköznek olyatén alkalmazásától, melyet a perrendtartás Ví. fejezete meg- 1868: LIV. állapit, el nem térhet. Ennélfogva, h. ha az általa bizonyításul alkalmazott t.-CZ. föeshüt olyan ténykörülmény bizonyításánál, a melyről a közadás is tudomás- 225. §. sal bír, az ellenfél el nem fogadta, hanem a perrendtartás^ 232. §-a szerint Eskü. öt megillető jognál fogva visszakínálta, a tömeggondnok a főesküt, figyelemmel a perrendtartás 225. §-a rendelkezésére, a közadós személyében elfogadni köteles. Miután pedig felp. tömeggondnok arra nézve, h. alp.-nek követelését a közadós elégítette ki, más bizonyítékot, mint a főesküt nem alkalmazott s az erre nézve az alp.-eknek kínált, de ezek által neki visszakínált főesküt a közadós személyében el nem fogadta, a perrendtartás 234. §-a alapján az alp.-ek elleni keresetével feltétlenül el volt utasítandó. Az egyoldalú főeskü pedig a perrendtartás 235. §-a alapján a tömeggondnok által állított kielégítés meg nem történtének bizonyítására az alp.-eknek sem ítélhető meg, mert az idézett szakasz szerint az egyoldalú főeskü csak olyan tényre Ítélhető meg, melynek megtörténte az esküt tevő fél által egyéb adattal a perben valószinüsitetett. nyilvánvaló tehát, h. az meg nem ítélhető a fenforgó esetben az esküt el nem fogadó alp.-eknek éppen annak a ténynek ellenkezőjének bizonyítására, a mely az elsőfokú bíróság ítéletének vonatkozó indoklása szerint a perbeli adatokkal valószínűsítve lett. (93. jan. 25. 4977/92. P. XXVI. 24.) 927. Curia: A csődtömeg pereiben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a közadós csak kivételesen kínálható meg a főesküvel akkor t. i. ha nem forog fenn alapos aggály arra nézve, h. a közadós a főeskü le nem tétele által a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja. (88. szept. 6. 604.) 928. Curia: Részvénytársaságok helyett az esküt az igazgatók illetve 227. §. meghatalmazottak tartoznak letenni. (86. márcz. 3. 1136/85. P. XII. 4.) 929. Bp. tábla: Megítélt főeskünek módosított szövegben való letelek 228. §. megengedendő azon esetben, ha a módosítás az ellenfél előnyére szolgál (50146/85.) — Ellenkező: 930. Bp. tábla: Alperesek azon kérelmükkel, h. a részükre megítélt főeskü szövege oda bővíttessék, „miszerint a mit vásároltak, teljesen lefizették és adósak nem maradtak" — elutasittatnak, mert az eskü szövege a tárgyaláskor megállapittatván, alp.-eknek jogerejü birói határozattal megítéltetett és mert a jogerejü Ítélettel megállapított eskünek szövege érinthetlen, ennek változtatása, módosítása vagy bővítése az eskünek letételekor többé helyt nem foghat. (84. máj. 6. 5633.) Curia: A felfolyamodást hivatalból visszautasítja: mert a neheztelt végzés az 1881. LIV. t.-cz. 59. §-ában felsorolt végzések közé nem tartozik, tehát az ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (84. szept. 29. 6289. P. T. IX. 11.) 931. Lfi.: Ha egyetemlegesen kötelezett és feltételesen ekként ma- 229. §. rasztalt adóstársaknak főeskü ítéltetik meg, az, ha a kötelezettek bármelyike mulasztja is el az eskü letételét, le nem tettnek tekintendő. (78. ápr._10' 3268. D. r. f. XX. 69.) 932 — 935. A főeskü szövegezése a bíróságot illetvén, az a felek 230. §. által ajánlott mintától eltérően is megítélheti a perben döntő körülményekre Főeskü. a főesküt, ha azon tényekre, melyekre ezen eskü mgitélendő, a kínált fél az esküt, habár nem azon szövegezésben, mint az kínálva lett, elfogadta. (74. febr. 11. 712.) — Azonos határozatok: Lfi.: 74. máj. 12. 3367. (D. r. Márkus. Félsőbiiósági Latdiozatok I kiad. IV. % 24