Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
r< )L(iARI TÖRVÉNYKEZÉS nem közöltetett ; meri továbbá abból, h. fp. valami iratát be nem adta, a 1868 : LIV. 14:5. §. szerint csak az következik, h. irányában a 111. §. szerint ítélet hoz" t.-cz. ható, de ezen §. csak azt engedi meg, h. l'elp. keresetével elutasítható, de 108. §. nem azt, hogy fp. oly viszonkövetclésben is marasztaltassék, melyre nézve Uj tárgyalás sem mhallg-atva vem volt, sem a fölebb érintett vélelem helyt nem foghat; rendelése. mert végre a prdts 77. §-a megengedi ugyan, h. a fő ügyet közösen tárgyalt viszonkövetelés fölött is ugyan ítélet hozható, de e §-ból nem következik az, h. fp. oly viszonkövetelésbon marasztaltassék, melyre sem nyilván, sem hallgatólag nem nyilatkozott, <77. jari. lt*. 16563 76.) 776. Curia: Az a ténykörülmény, hogy felp. örökség megállapítása, 111. §. végrendelet és ajándékozási szerződés érvénytelenítése iránti keresetéhez A perfelvételi eredeti okiratok helyett azokat csak egyszerű másolatban mellékelte, a perbe és tárgyalási idézett alp.*ek meg nem jelenése esetében csak azt eredményezheti, hogy határnap elugy a keresetbeli állításoknak mórlegelése, valamint az egyszerű máso- mulasztása. latban mellékelt okiratok tartalmának mbirálása is az 1868: LIV. t.-cz. 111. §^a alá esik. Az okiratok eredetben való bemutatásának elmulasztása tehát a keresetnek érdemi elbírálását nem akadályozhatja, a fenforgó esetben annál kevésbé, mert az eredetben érvém'tolenittetni kért ajándékozási szerződés eredetben fordul elő, a mtámadott végrendelet és az örökhagyó néhai Cz. J. hagyatékára vonatkozó iratok pedig, a mennyiben azoknak eredetije szükségesnek mutatkozik, a keresethez való csatolása szempontjából hivatalból mszerezhetők, míg ellenben a hiteles tkvi kivonatok bemutatására felp. utólag is utasítható ; ennélfogva s tekintettel arra, h. az alsóbb fokú bíróságok részéről a kereset csak alaki szempontból biráltatott meg, érdemben azonban az vizsgálat alá nem vétetett; mindkét bíróság ítéletének mváltoztatásával a keresetet érdemlegesen elbirálhatónak kimondani és a fentebbi értelemben határozni kellett. (93. márcz. 8. 7061 92.) 777. Ep. tábla: A peres feleknek jogában áll, há az eljárás az 1868: 113. §. LIV. t-cz. 113. §-a értelmében beszüntetett, ennek ujabb felvételét kérelmezni A per megés minthogy e tekintetben a törvény az igényperekre kivételt nem tesz: igénylő szüntetése, felperes kérelmének helyt adni kellett: önként értetik azonban, h. a folyamatba tett emez igényper a végrehajtás folytatására felfüggesztő hatálylyal nem bír. (91. jun. 30. 24349.) 778. Curia: A követelés elengedése hozatván fel kifogásul, felperes azt 152. §. vitatta, h. az elengedés be nem következett feltételhez volt kötve; ámde nem A bizonyitási a feltétel kikötése, hanem az elengedés feltétlen volta lett volna bizonyi- teher. tandó. (89. szept. 10. 5516. P. T. XIX. 16.) 77!>. Lfi.: A követelés elengedése jogilag vélelmezhető nem lévén, ki annak elengedését állítja, nemcsak azt tartozik bizonyítani, h. általában ily elengedés történt, hanem annak jogezimét ós azt is, h. az elengedés feltétlenül vagy mily feltételek alatt történt, bizonyítani köteles. (75. ápr. 7. 2161. D. r. f. XIV. 23.) 780. Lfi.: Alp. a kölcsönügylet életbe nem lépése, ül. a kölcsönösszeg le nem számlálásával védekezvén, ennek ellenében nem a kötvény formaszerüségére, ill. perrendszerü bizonyító erejére, hanem az azt ellőttemező tanukra hivatkozván, valamint a bizonyítás terhét önként magára válla II a. ngy az ügynek eldöntését is a tanúvallomások eredményétől önmaga tette függővé. (76. okt. 30. 8030) Márkus. Felsőbirósági határozatok. I. kiad. IV. 23
