Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
TELEKKÖM Y VI RENDTARTÁS. 273 talán el nem évülhetnek, a mennyiben tehát felp. az idézett törvényczikk élet- Telekkönyvi beléptetésétől számítva 3 év a., vagyis 1886. év végéig {az előzően lejárt ka- rendtartás. mátok iráni ezzel a törvénynyel fentartott követelését nem érvényesítette, eme 63. §. határidő letelte után az idézett törvényczikk Í8. §-a szerbit csak a kereset Kainál békebeadását 3 érrel megelőző időtől kezdve követelhet kamatokat. Ezek szerint, belez esc. miuth. felp. 1891. máj. 19. napján adta he keresetét az e.-biróság pedig nyilvánvaló tévedésből alp.-1 az 1889. május 19. napjától kezdve s igy a keresel beadását megelőzően csak két évre kötelezte kamatok fizetésére: félp. javára az 1888. évi május hó 19. napjától folyó 4'/„ kamatok voltak megitélendők. (9.".. ápr. 25. 10,089/92. P. XXVI. 11.) 399. Curia : Nem minden követelés adván jogot a hitelezőnek zá- §• lögjog szerzésére, olyan esetben, a, midőn a hitelező követelésének érvényesítése nélkül per utján egyedül az általa előlegesen kieszközölt zálogjog elöjegyzését igazoltnak kimondatni, illetve azt kéri, h. zálogszerzéshez való joga birői ítélettel megállapittassék, alp. jogosítva van az előjegyzési végzésre való tekintet nélkül mindazokat a kifogásokat érvényesíteni, a melyek a zálogszerzési jogosultság mdöntésére szolgálhatnak és a perbiróság e kérdésben önállólag itél akkor is, ha az előjegyzést elrendelő vég'zés jogorvoslattal meg sem támadtatott. Felp. keresetlevelében kérelmét arra, h. alp.-ek mint néh. K. Józsel örökösei valamely kárösszeg fizetésére köteleztessenek, nem is irányozza, de figyelemmel arra, h. az eladó M. O. György eddigelé sem marasztalva nincs és ily czélból e perbe sem vonatott, nem irányozhatta, hanem irányozta csak arra, h. az F. alatti szerződés b) pontja alapján az 1875. évi 2342., illetve 1877. évi 1834. sz. végzéssel 720 frt esetleges kárösszeg erejéig nyert zálogjogi előjegyzés igazoltnak kimondassék és bek beleztessék. Minth. azonban a kezesség' jogi fog-almánál fogva és eltérő kikötés nélkül csak személyes biztositást jelent ós a kezes vagyonára a hitelező zálogjogot csak akkor szerezhet, ha ezt a kezes a kezességi okiratban a zálog tárgyának kijelölésével, vagy legalább az általános biztositás megadásával megengedte, avagy ha a kezes ellen marasztaló birói határozat hozatik. K. József azonban az F. a. szerződésében ily engedélyt nem adott és valamely összeg fizetésére való kötelezés még e perben sem kéretett, felp.-nek a zálogjog szerzésére irányzott keresete minden alkalmas jogalapot nélkülöz. Miért is mindkét a.-biróság Ítéletének meg-változtatásával felp.-t keresetével elutasitani kellett. A perköltség azért lett kölcsönösen mszüntetve, mert felp. figyelemmel a zálogjogi előjegyzést rendelő végzések tartalmára, egészen alap nélkül perlekedőnek még sem tekinthető. (92. október 19. 9355.) • áOO. Curia : Felp. keresetét az alp. tjdonát képező ingatl.-ra zálogjogi előjegyzéssel biztosított követelése behajtására, illetve arra irányozta, h. alp. az egyenes adós ellen már megítélt követelésnek a zálogtárgyból való behajtását tűrje. Az a körülmény, h. felp. zálogjoga még nem feltétlen, vagyis, h. a zálogjog alp. ingatlanára nem bekebelezve, hanem csak előjegyezve van és h. felp. keresetében a zálogjogi előjegyzés igazolását nem kérte, nem állhat útjában azon kérdés elbírálásának, h. tartozik-e alp. eltűrni, miszerint felp. követelése a zálogjogi előjegyzéssel terhelt alp.-i ingatlanból kielégíttess' k és illetve ez alapon felp.-től a kereseti jog meg nem tagadható, mert az előjegyzett jog érvényesítése iránti kereset magában foglalja a zálogjog iránti kórelmet is s amennyiben felp. követelésének fennállását alp. jelzálog Márkus. Feísőbirósági hatat ozatok I. kiad IV. ,.s
