Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

240 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes natkozó engedély az esperesi hivatal által kiadatott. A midőn ekkóp alp.öröklés. nek a F. J. hagyatékára oldalági öröklés czimén támasztott öröklési igény A férj tvnyes mellőzésével megállapittatott, h. az. F. J. hagyatéki javára hitvestársi öröklés öröklése a czimén nejére B. A.-ra szállottak, ebből törvényszerűen folyik, h. az ennek jász-kun sta-1875. évi május 30-án bekövetkezett halála folytán ugyanezen javakban tutum szerint, miután B. A. lemenő örökös nélkül halálozott el, s más igénylő nem jelentkezett, az id. törv. szb. 10. §. értelmében az öröklési jog felp.-t, mint B. A. édes ahyját illeti, mihez képest mindkét a,-biróság Ítéletének e részben való mváltoztatásával, a szóban forgó hagyatéki javakra örökösödési joga rnegállapitandó és ezen javak neki átadandók voltak. (1892. decz. 20-án, 2960.) Özvegyi jog. 378. Curia,: Özv. V. J.-né alp.-nek saját személyében történi elmarasztalására nézve mindkét albiróság Ítélete megváltoztatok, felp. özv. A*. J.-né alp. saját személye ellen indított keresetével elutasittatik és a most nevezett özv. csak annak tűrésére köteleztetik, h felp. kereseti követelését V J. hagyatéki vagyonából kielégittethesse. A másodbiróság ítéletének többi része hhagyatik oly értelemben, h. az abban megítélt 10,000 írt tőkét, kamatot és perköltséget özv. V. J-né alp. mint kisk. gyermekei gyámja köteleztetik felp.-nek mfizetni. Ind.: A keresethez B) csatolt hagyatéki átadási végzés szerint özv. Y. J-né alp., a férje hagyatékának csak haszonélvezetéihez, esetleg kiházasitási költséghez nyert jogot, az özv. haszonélvezeti jog és kiházasitási költség pedig nem örökség, hanem hagyatéki teher természetével bir. Özv. V. J-nét tehát, mint férjének az örökösét, a férje hagyatékát terhelő kereseti követelésben elmarasztalni nem lehet, a;:t azonban tűrni tartozik, h. férje hagyatéki vagyonából az azt terhelő követelés az ő özvegyi jogára való tekintet nélkül kielégíttessék. (92. decz. 15. 4447. J. Sz. VIII. 143.) 379. Curia: A visszahelyezési pernek egyedüli czélja az előbbi, vagyis a háboritást megelőzőleg létezett birtok- vagy jogállapotnak a visszaállítása, miből következik, h. visszahelyezést csakis az követelhet, ki birtokban vagy valamely jognak gyakoilatában volt. Az özvegyi jognak gyakorlása pedig az által érvényesül, h. az özvegy férje javaiban benne marad Tek. azonban, h felp saját beismerése szerint férjétől különválva élt s így ennek elhalálozása idejében nem volt férjének vagyonában, abban tehát benne sem maradhatott, miből következik, özvegyi jogát tényleg nem gyakorolta, ennélfogva abba, minth. abban meg sem háboríttathatott, vissza nem helyezhető. (93. ápr. 7. 1970. P. XXVI. 7.) 380. Curia.: Az özvegyi haszonélvezetre vonatkozólag helyesen mondta ki a másodbiróság, h. az leszármazók hiányában az egész hagyatékra kiterjed, tek. azonban, h. az özvegyi haszonélvezet tárgyául szolgáló s 1. és 2*. r. alp.-nek oldalági öröklés czimén megítélt ingatlanok értékéből az a 400 frt, melyért örökhagyó T. János az ősi ingatlanokat magához váltotta s a melyet ő a közös apa néh. T. Péter hagyatékában 1878. ápr. 1\. felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint 3. alp. halála után 2 év alatt kamat nélkül lefizetni köteles volt, nem képez nevezett T. János után örökséget, ez értéknek élvezésére tehát felp -nek özvegyi joga ki nem terjed és tekintve, h. a hagyatéki ingatlanok csakis e 400 frttal terhelten képeznek ági vagyont, azokban tehát 1. és 2. r. alp.-t csakis e tehernek átvállalására!, ill. akként illeti meg az öröklési jog, h. az örökség átvétek idejében a hitelező