Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
14 DOLOGI JOGOK. K. 1879. 48. — Lar Adolf: Mi a tjdoni kereset? J. K. 1888; 241. — Onaciu Sándor: A tjdonjog yédelme a vhtási eljárásban. J. 1887. 354. Sáray Bertalan: Tjdoni kereset. J. 1888. 209. — Ugyanerről u. o. 244. Bálint Soma. — Schnierer Gyula: Az előjegyzett tnlajdonosnak birtokátadása iránti joga. J. K. 1878. 223. ; — Ugyanerről: Weiszberger Miklós : u. o. 229.; Imling Konrád: u. o. 288.; Iker Mór: u. o. 250. — Schwarz Gusztáv : Actio redhibitoria. Compensatio lncri et damni. A jóhiszemű birtokos gyiimölcsszerzése. J. K. 1891. 300. — Schiaarcz Guszt : Hajómalom tjdonának mszerz. (Magánjogi fejtegetések. 1890. 202.) — Szilassy Zsiqmond: Kell-e a hitelezőnek tudomást szerezni a javára lekötött ingatlanok körüli tjdonjog-változásokról ? J. K. 1886. 55. 164. Ugyanerről: Németh Antal u. o. 125. — Vajkay Károly i Néhány szokásos perünk. (Tulajdoni kereset). M. T. 1873. 41. 53. - Zlinszky Imre: Tjdon kereset és tjdon igénv. J. K. 1874. 63. — Zlinszky Imre.: A tkvi tjdon vagy birtokállásra Vonatkozó igények. J. K. 1877. 62. — N. A. Tjdoni kereset olv ingatl. ir., melv a per folvamán 3. személvre Íratott át P. T. XX. 84. , . c) Joggyakorlat. Tulajdon. Imaszék tii- 27. A n.-ajvári kir. jbiróság: A templom, mint az isteni szolgálat lajdona. teljesitére rendelt dolog, állandó rendeltetésénél fogva nem lehet a közforgalom tárgya. Ugyanilyen megitélés alá esik minden a templom felszereléséhez tartozó bármely más dolog is. A templomszék addig, mig a templom czéljaira szolgál, állandóan annak sorsában osztozik, s mint tartozék a fődolog jogi természetét követi. Miből következik, hogy a fődolog magán tulajdonban nem állhatván, az imaszékre a magán tulajdont, vagy annak birtokát felperes meg nem szerezhette. A kérdéses perben tehát teljes törvényhatósági joggal a megyés püspök bir, s a vitatott és tagadott imaszék használati jog, mint egyházi viszony, jogkötés tárgya nem lehetvén, sommás visszahelyezési per tárgya sem lehet. Azonfelül az a kérdés, hogy templom belsején a helyek közül a hivők melyiket foglalják el, merő egyházi ügy: ugyancsak egyházi ügy minden, a róm. kath. egyházhoz tartozóknak magánjoga is. ha az nem másutt, csupán a templomban gyakorolható ; s igy az egyháznak, mint az államtól különvált testnek bírói hatalma a kath. egyházjog érvényben levő szabályai szerint mindenesetre kiterjed a mostani peres kérdésnek biróságképpeni elintézésére is. Ezért a kereset polgári biróság hatáskörének hiánya okából felperesnek visszaadandó. (1892. jun. 28. 2489.) — A győri kir. Ítélőtábla: A r. kath. szertartású keresztény hitfelekezet nyilvános imaházaiban a hivők használatára rendelt tárgyakra s ezek közt az imaszékekre nézve is, a kegyurat s ezt is csak az egyházjog szabályai szerint és annak korlátai közt csak feltételesen, a kegyúri jogosultság fennállása alatt kötelezettség teljesítésétől függően, megilleti külön ülőhelyet sem véve ki, — a magánjog fogalmai szerinti kizárólagos és feltétlen tulajdoni és használati jog szerezhető meg lévén: a közforgalom alól e szerint kivettnek tekintendő, a per tárgyát képező imaszék használata feletti bíráskodás a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik; a miért is az első bíróságnak végzését a hatásköri illetékességet meg nem állapító részében helybenhagyni kellett. (92. jul. 27. 4573.) — Curia: Hhagyja (9554/92.) PartnÖvedék 28. A temesvári tvszék: Az 1848. előtti magyar magánjog szerint a (alluvio) tur községnek összes földterülete s földesúr tdonát képezte és ezen földlajdona. terület csak azon részére nyertek a volt jobbágyok vagy a község, mint
