Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

22l> CSALÁD] JOG. Gondnokság állott be, mely kérelemhez a kiskorúnak nagybátyja, testvére és a tiszti alá helyezés, ügyész is hozzájárult ; tek. azonban, h. a kirendeli ügygondnoknak, a Kiskorúság gyámolt nagyanyjának nyilatkozatával is támogatott azon előadása, h Z. mefihosszábU- Alfréd 1889. évtől fogva ujabb adósságokat nem csinált és h azóta totósa, moly, erkölcsös és irodalmi munkálatokkal kapcsolatos életmódot folytat és igy jövő anyagi léte veszélyeztetve nincsen, sem a gyám, sem a tiszti ügyész, sem a meghallgatott rokonok által kétségbe nem vonatott és ez irányban bármely uj adat fel nem hozatott; következve az 1877. XX. t.-cz. 8. §-ában részletezett eseteknek jelenlegi fenléte annál kevésbé tételezhető fel, mivel nagykorúságának bekövetkeztét megelőzőleg éveken ál okot e keresetbeli intézkedés elrendelésére nem nyújtott; az alsóbb bírósági Ítéletnek megmásitása mellett a kiskorúság meghosszabbítása iránt kérelemnek hely adható nem volt. (85. jan. 10. 5323/84. l)t. X. 302.) 360. Bp. tábla: Alp. az A) a. mellékelt és 1873. márcz. 19. kelt okirat kiállítása idejében osztrák honos volt és alp.-re nézve mhosszabbitott kiskorúság következtében alp. az okirat kiállítása idejében mint gondnokság alatt állott személy joghatálylyal bíró kötelezettséget nem vállalhatott és igy az A) a. csatolt okirat alapján alp.-t a íizetésre kötelezni nem is lehetett, mert az alp. által kiállított A) alatti okiratra vonatkozólag felp. által felhozott az az érvelés, h. az alp.-re nézve mhosszabbitott gondnokság a kötelezettség megállapítására befolyással azért nem birna, mert alp. 1873. márcz, 19. éveihez képest már nagykorú volt és mert a meghosszabitott kiskorúság Magyarországon nem lett közzé léve — figyelembe nem vétethetett, mert alp.-re mint osztrák honosra vonatkozólag, a személyes kötelezettségi képesség az országbírói értekezlet ül. részének 1. §-val visszaállított 1840. évi XY. t.-cz. )!. §. rendelkezésének ez ügyben is mérvadó joghasonlatosságánál fogva, az alp. osztrák honossága idejében érvényes határozmány szerint bírálandó el; minth. tehát alp. az A) alatti okirat kiállítása idejében személyes kötelezettségi képességgel nem birt, mert kiskorúsága meg volt hosszabbítva, a természeti nagykorúságnak beállta nyomatékosnak nem volt elfogadható; végre mert felp. nem is állította, hogy alp. az A) alatti okiratt kiállítása körül rosszhiszemüleg járl el ós magát önjogu személynek kijelentve, felp. jogelődjét tévedésbe ejtette volna. Curia : Hhagyja, alp. a kereset alapjául szolgáló A) alatti,kötelezvény kelte idejében ausztriai állampolgár volt s mint ilyen ellen a kiskorúság az erre illetékes osztrák bíróság által mhosszabbittatott. Minth. pedig minden jogügylet a keletkezése idejében fennállott jogviszonyok szerint bírálandó meg. az pedig bizonyítva van, h. alp. az A) a. kötelezvény keletkezése idejében terhes jogügylet kötésére személyes képességgel nem birt s minth. az alp. ellen, mint az abban az időben nem magyar honpolgár ellen saját bírósága által kimondott kiS' koruság mhosszabbitás joghatálya mindama terhes jogügyletekre kiterjed, a melyeket alj) mhosszahbitott kiskorúsága idejében Magyarországban is kötött, mivel az idegenek jogügyletekre való személyes képessége azon térvények szerinl birálartdók meg, a melyeknek az idegen mint alattvaló van alávetve, ennélfogva fp. az alp. mhosszabbitoti kiskorúsága idejében keletkezett A) a. kötelezvényből vele szemben jogokat annyival kevésbe meri bet, mivel fp. maga sem állítja, h a követelés olynemü volna, mint a. mely a kiskorúnak nyújtott olyan, az életi'ontartásboz szükséges dol-