Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

CSALÁDI JOG. 217 237-339. Nyitrai tszék: Felp. a kereseti atyaság- bebizonyítására A tbrvénytemás bizonyíték hiányában a főesküt törv. alakban perrendszerüen felajál- len gyermek van, egyrőszl tekintve, h. alp. a fp.-nőveli nemi közösülésnek beismerése tartása, mellett a felajánlott főesküt csakis oly módosítással, mely a kereseti atyaság- A múltban lehetőségét ki nem zárja, fogadta el, másrészt tek., h. N. Erzsébet és B. fölmerült tarMária tanuknak hit a.-i vallomása szerint felp.-nő a tanuk előtt oly érte- tási dijak főiemben nyilatkozott, h. a kérdéses gyermek természetes atyja nem alp.; vetélése. ezen körülménynél fogva a per elbírálásánál, tek., h. a fennebb nevezett két tanú a felp. által tett s fennebb jelzett nyilatkozatánál^együttesen jelen nem volt, s h. a nyilatkozat egészen komolynak nem jellemezhető, s igy teljes bizonyítékul el nem fogadható, sem feltétlen marasztalás, sem feltétlen elutasítás helyt nem foghat és tek. arra, h. a perben azon körülmény döntőnek jelentkezik, vájjon a természet szerinti fogamzási időközben fp.-nő csupán alp.-el és senki mással nem közösült, ezen körülményről pedig csakis fp.-nő birtiat közvetlen tudomással, igy az erre vonatkozó főeskü a prts 235. §-hoz képest felp.-nőnek megítélendő vagyis az atyaság kimondása az eskü letételétől vagy le nem tételétől feltételezendő volt. A gyermektartási költséget ill., miután törvényeink szerint a tartás költségei a a gyermek 12 éves korának betöltéséig az apát terhelik és azokat barátságos megállapodás hiányában a bíróság állapítja meg^tek., h. alp. a keresetileg követelt költség mennyiségét kifogásolta, ezen költség a perfelek vagyoni és polgári állásukhoz mérten megállapítandó volt, stb. — Bp. tábla: Hhagyja. — Curia: Hhagyja azon változtatással, h. tek. arra, h. a gyermektartás költségei felp. anyját is terhelik, az alp. által fizetendő gyermektartási költség havi 4 írtban álapittatik megfázzál, h. ez "a múltra nézve egyszerre az illetékes gyámhatóságnál lefizetendő. (83. szept. 25. 2839. Dt. 158.) — Azonos határozatok: Curia (a tartásnak a múltban fölmerült költségei tekintetében) : 90. máj. 8. 5682. (Dt.|XXVL 180.) — 93. május 12. 3789/92. 340. Curia: A nem törvényes ágyból született gyermek eltartása is első sorban az atyát terhelvén, az a körülmény, h. a gyermek kora elhalálozása folytán a tartás már csak néhány nappal a gyermek elhalálozása után követeltetett, a bíróság előtt a természetes atyát azon időre, mig a gyermek életben volt és az anya által tartatott el, a tartási díj kiszolgáltatásának kötelezettsége alól nem menti. (92. febr. 25. 10,011 90. J. Sz. VI. 370.) 341. Bp. tábla: Az a ténykörülmény, h. az 1890. jun. 26. született gy rmek tartásdija iránt a kereset csak 1890. okt. 20. napján adatott be, nem foszthatja meg a fp.-t attól, h. erre a 4 hónapra eső tartásdijak részbeni nite'rite'sét az alj).-tői követelhesse. (91. jun. 9. 23134.) — Curia: Hhagyja. (91. decz. 3. 6352.) 342. Bp. tábla: K. J. az iránt tartozik a pótesküt letenni, h. ő az 1885. ápr. 15. napjától az ugyanazon évi aug. 15. napjáig terjedő idő a. T. Gy.-val nemileg közösült, továbbá, h. emez eskü letétele esetére az alp.-t nem a kereset beadása idejétől, hanem a gyermek születésétől vagyis 1886. febr. 15-től kezdve a kötelezi a havonkint 6 frtban megállapított tartásdíj fizetésére. Ind.: Minth. póteskü alkalmazásának csak részbizoiryiték kiegészítése esetén van helye s igy az a körülmény, h. az anya a gyermek fogamzásának időszaka a. más férfival, mint alp.-sel nem közösült, pótes-