Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

214 CSALÁDI JOG. A törvényes sának időszaka a. V. Katalinnal nem közösült és igy az 1868. évi LIV. házasságból t.-cz. 236. §-a alapján felp.-nek pótesküt Ítélni s annak letételétől a per kiVPIÓ szárma- menetelét f üggővé tenni kellett. (92. nov. 24. 7536. XXV. 22.) zás. 329. Curia : Mindkét a.-bíróság Ítéletének árváltoztatásával az esetre, Esküvel bizo-hn felp. leteszi a pótesküt arra, h. az 1889. aug. 17-én Z. Mária által nyitás gyer- szült s Mihály névre keresztelt gyermeknek 1888. okt. 17-től 1889. évi meb tvteleni- február 17-ig fogamzási időszakban felp. mszakitás nélkül folyvást Ametése ir.perben, rikában tartózkodott és otthon nem volt, a most nevezett gyermek tvtelen származásúnak kimondatik. Az esetben azonban, ha felp. a pótesküt le nem tenné, ugy tekintetik, mintha nem bizonyitott volna s keresetével elutasittatik. Ind.: A csatolt és eskü által megerősített helyhatósági bizonyítványból, valamint a gondnok által képviselt kisk. Mihály nevü gyermek keresztelőkönyvi kivonatának észrevételei rovatából kitűnik, h. felp. a gyermek fogamzási időszakában otthon nem volt, egyszersmind ezen okiratokban az is mondatik, h. az emiitett időszakban felp. Amerikái an tartózkodott, ezek által felp. kereseti állításai mellett a részbizonyiték helyreállítottnak találtatván, annak kiegészitészitésére felp -nek a pótesküt megítélni s a per eldöntését ettől feltételezni kellett, mert az eskü letétele esetében bizonyítva lesz az, a gyermek fogamzási időszakában felp. folyton Ami l ikában tartózkodott s h. ennélfogva a fent hivatkozott bizonyítékok útmutatás szerint ez idő a. az otthon tartózkodó nejével való érintkezés is kizártnak volt tekintendő. (93. mácz. 14. 9060/92. J. 93. 62.) II Törvényesités. a) Jogforrások. 1H79 : XL. 60. §. (Tvnyesités bejegyzésének elmulasztása.) b) Irodalom. Biermann Mih.: A tvnyesités és az örökbefogadás a magy. jog és a német magánj. tvkv. terv. szerint. M. I. XXX. 37., 73. 149. III. A szülők és gyermekek viszonos tartási kötelezettsége. a) Jogforrások. 1877 : XX. 11., 37. §§. (Atya, anya és nagyszülők tartási kötelessége gyermeke és unokája ir. és viszont.) — 1885 : XXIV. 31. §. (Házközöss. atya, anya tartása.) b) Joggyakorlat. Unokák tar- 330. Curia: A per adatai szerint felp. férjével és gyermekeikkel tása. együtt másodrendű alp.-el közös háztartásban élt s mert elsőrendű alp.nek magán-vagyona nincs s jelenleg is atyjával közös gazdálkodásban