Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
212 CSALÁDI JOG. A törvényes mkeresni és a gyámhatóság' által kirendelt gondnokot a per felvételére a házasságból kereset egyik példányán megidézni s a pert a gondnok közbenjötte melvaló szárma-lett letárgyaltatni, tekintettel arra, h. a kir. tszék a törvény eme rendelzas. kezésének eleget nem tett, oly szabálytalanságot követett el, a mely melleit A kiskorú Ítéletét s az azt megsemmisíteni és a kir. tszéket a rendelkező részben képviselete, ha foglaltak teljesítésére utasítani kellett. (93. április 27-én 559. J. Sz. VIII. születésének 168. sz.) tvnyességeítá- 325. Curia: Egyúttal kiskorú ügygondnoka feljogosittatik, h. akismadják meg. korú alp. születésére vonatkozó anyakönyvek kiigazítását az illető egyházi hatóságnál kieszközölje. (92. okt. 5. 729. J. Sz. VII. 457.) Az anya be- 326. Curia: Felp. kk. F. J. születése törvénytelenségét azért kéri ismerése a kimondatni, mert maga az anya kinyilatkoztatta, h. J. fia az apa halála gyermek tvte-után egy hóval fogamzott s a 10 naptári hónap utolsóelőtti napján szülelenitése ir. tett s az apa 73 éves korában halálozván el, már azelőtt hónapokkal sinperben. lődő beteg s a nemzésre teljesen képtelen volt. Tek. azonban, h. az anyának kijelentése a törvényes gyakorlat szerint a fennállott házasság tartama alatt született gyermek törvénytelenségének bizonyításául el nem fogadható, jelen esetben annál kevésbé, mert ugyancsak a hagyatéki tárgyalás alkalmával maga az anya a hagyatékot T. leányának és kiskorú J. fiának kérte átadni, a perben pedig érintett nyilatkozatát visszavonta; továbbá, hogy felp. maga sem vonta kétségbe, h. id. F. J. I. r. alp.-sel 1879. nov. 21. bekövetkezett háláláig törvényes házasságban együtt élt és h. kk. F. J. 1879. decz. 20. tehát 10 hónapon belül született; a jogi vélelem pedig arra a gyermekre nézve, ki az apa halála után 10 hónapon belül született, annak törvényessége mellett szól; tek. továbbá, h. a ki az ily körülmények közt született gyermek törvénytelenségét vitatja, azt kétségtelen módon tartozik bizonyítani, felp. azonban ebbeli kötelezettségének nem tett eleget, mert habár a kihallgatott tanuk bizonyítják is, miszerint F. J. halála előtt sinlődő súlyos beteg volt, abból azt, h. a nemzésre egyáltalán képtelen volt, alaposan következtetni annál kevésbé lehet, mert kezelő orvosa elhalálozván, a perben alkalmazott orvosnak mint szakértőknek nem saját észleletükre, hanem csak a kihallgatott tanuk vallomásaira alapított véleményükre a születés törvénytelenségét kimondani nem lehetett; egyéb ily bizonyítékokat pedig, melyre a születés törvénytelenségének kimondása alapitható volna. felp. nem hozott föl. (92. szept. 9. 113. Ü. L. 92. 41.) Esküvel bizo- ^7. Debreczeni tábla: A felp. keresetét arra alapitotta, h. az I. r. nyitás gyer- alp.-nek Kálmán nevü gyermeke, habár a felp. és az I. r. alp. között kömek tvteleni- tött házasság hetedik hónapjában született, születésekor teljesen kifejlett te'se ir.perben. az anyaméhben 9 hónapot töltött gyermek volt és igy nem tőle származott. A felp. azonban ezt az alp.-i tagadás" ellenében nem bizonyitotta, mert az anyának a perben kihallgatott tanuk által bizonyított ama beismerése, h. a házasság mkötése idejében kivül mástól terhes állapotban volt, a törvényes gyakorlat szerint figyelembe nem vétethetik; dr. P. K. orvos a gyermeket a szülést közvetlen követő időben nem látta, H. Sáridorné vallomása pedig azonfelül, h. az iratokból ki nem tűnik, mikép ez a nő okleveles bába, egymagában elegendő bizonyítékul tartalmánál fogva sem szolgálhat és igy ezekkel a tanukkal felp. nem állított elő oly rész bizonyítékot, mely a felp. pótesküjével kiegészíthető volna, a felp. részéről a
