Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

184 KÖTELMI JOG. Vaspályák sán vasúti összeütközés törtéat, a mily alkalommá] P. K.-né, szülxM. Gr. a kártérítési felp.-nek leánya életét vesztette. Minth. az 1874 : XVIII. t.-cz. 2. §. 2. pontja kötelezett- értelmében a vasúti vállalat arra is vau kötelezve, h. abban az esetben, ha sége. az elhalt egyén valakinek eltartására törvénynél avagy törvényes gyakörlatná fogva köteles, az elhalt helyett a tartási költséget fizesse; tekintve, h. a felp. 350 frtnyi nyugdijából társadalmi állásának megfelelően megélni képtelen és ebből fofyólag gyermekei támogatására utalva van; tekintve továbbá, h. a gyermekek szüleik eltartására törvény szerint kötelezve vannak; s tekintve végül, h. a per során kihallgatott tanuk vallomásával igazolva van, h. P. K.-né, szül. M. Cf. a törvénynél fogva őt kötelező tartási kötelezettségnek eleget is tett, kétségtelen, h. a felp.-nek az 1874 : XVIII. t.-cz. 2. §. 2. pontja alapján tartásdíjhoz igénye van, minélfogva az alp fizetési kötelezettsége meg volt állapítandó. A tartásdíj összegének megállapításánál alapul vétetett a felp.-nek és hozzátartozóinak társadalmi állása, ebből folyóan a felp.-nek azt az évi tartást, a melyet elhalt leányánál élvezett volt és illetőleg a keresettel érvényesített 400 frtnyi kárösszeg, minth. a felp.-nek beismerése szerint az elhalton kivül még három gyermeke van, a kik egyenlő arányban vannak kötelezve a felp. tartásáról gondoskodni, P. K.-né M. G-. elhalálozása folytán a felp. a 400 írtnak csak egy negyed részében károsult, miért is P. K.-né M. G. kötelezettsége folytán az alp. a 400 írtnak egy negyed részében vagyis évenkinti 100 írtban volt marasztalható. — Curia: Az e.-b. ítélete hagyatik helyben, mert felp.-nek elhalt leányán kivül még két gyermeke és egy unokája van, kik az elhalt leánynál jobb sorsuak, felp. elhalt leánya pedig a maga és két kiskorú gyermeke eltartásáról is kézi munkájával gondoskodott, ily körülmények közt íelp. elhalt leányát a felp. eltartására törvénynél fogva kötelezettnek tekinteni annál kevésbé lehet, mivel felp. 350 frt nyugdijat élvez. (1892. szept. 13. 851. Ü. L. 92. 45.i