Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOG] JÓGOK. h. ezen orvoslat a cselekmény elkövetése után hosszabb idő lefolyásával Birtokháborligénybe nem vehető. Ehhez képest, tekintve, h. a jelenlegi kereset alapjául tás. vett cselekménye alp.-nek, mint ez a tényállásnak megfelelően az e.-biró- Jogkérdések ság Ítéletének indokaiban előadatott, Í887. szept. havában követtetett el, kizárása a s. ennek megtorlása iránt pedig a kereset csak 1888. évi nov. hó 27. nap- v. perből. ján adott be, ennélfogva az e.-biróság helyesen jelentette ki, h. a kereset tekintet nélkül arra, hogy fp. a jelzett 'tény felöl mikor nyert tudomást, már az emiitett huzamosabb idő lejárta következtében ez uton elkésett. (90. márcz. 27. 1251. M. I. 299.) 6-8. Curia: Felperes azon az alapon kéri magát a keresetben -4 feles s. v. emiitett ingatlanok, illetve azok termése egy részének birtokába vissza- keresete. helyeztetni, h. ő azokat az ingatlanokat 2. r. alperessel közösen 1. r. alperestől, mint földtulajdonostól felében müvelésre átvette s ebben megháborittatott azáltal, h. 1. r. alperes 1891. jul. hó 11. a feles müvelésre átadott földeket, ül. azok termését elfoglalta. A kereset eszerint elsősorban birtokba visszahelyezésre s illetve a birtokháboritás tényálladékának megállapitával az elfoglaltnak állított termés birtokába leendő visszahelyezésre van irányozva, még pedig azon alapon, hogy 1. r. alperessel feles művelési szerződés jött létre. Minth. azonban a felében való müvelés iránti szerződés, a melynél fogva t. i. valaki valamely földnek megművelését a termésnek bizonyos része fejében elvállalja, szolgálat és munka teljesítése iránti egyezséget képez, mint ilyen tehát a föld használatához jogot nem ad: ennélfogva a feles művelési szerződés sommás uton való visszahelyezésre alapul nem szolgálhat. Magában értetik, hogy abban az esetben, ha feles müvelésre nézve valóban szerződés jött volna létre s annak megszüntetése netalán jogtalanul történt, a vélt sérelem, miután visszahelyezésnek helye nincs s a visszahelyezési perben jogkérdések meg nem oldhatók, megfelelő uton orvoslandó. (92. márcz. 3. 633. M. I. 400.) — Azonos: Curia: 92. szept. 30. 8627. (J. Sz. VII. 461.) — 85. jul. 14. 3624. (D. XII. 195.) 9. Bp. tábla: Igazolva van, hogy felp.-ek a peres területet, annak, A bérlő viszalperes alkalmazottjai részéről történt elfoglalásáig, több • éven keresztül szahelyeze'si folytonosan használták, a B. alatti okirattal pedig bizonyítva van, hogy keresete a béra peres terület használására haszonbérlet czimén jogosítottak a felp.-ek, beadóvalszemkiket megillet ugy a használati jog, mint a jog arra nézve, hogy ezen hasz- ben. nálati jogban történt megháboritás ellen magokat a háborító ellen sommás visszahelyezési uton megvédhessék. Minthogy pedig alp. részéről beismertetett, h. alp. czég a felp.-ek által haszonbérben bírt területet a tiszai átvágás kibővítése és ezzel kapcsolatos védtöltés építéséhez szükséges földmunkálatok teljesítése czéljából elfoglalta, ezen területen munkás-lakókat, gépházat, műhelyet épített, stb., a birtokháboritás tényét megállapítani azonban arra való tekintettel, hogy a B. alatti haszonbéri szerződós szerint felperesnek haszonbérlete folyó évi február hó utolsó napján lejárt s igy a használati jogba való visszahelyezés már ezidőszerint helyt nem foghat, a visszahelyezésre irányzott kérelmet elutasítani kellett. (Az elvont hasznot azonban megítélték.) — Curia: Hhagyja. (90. jul. 10., 5105. P. XX. 156.) 10. Curia: Az alhaszonbérlönek is joga van az albérbeadóval szem- AlhaszonberlS ben somm. v. keresetet indítani birtokháboritás miatt (itt: felmondás nküli s. v. h. kerekimozditás az albérletből idő előtt. (92. aug. 17. 7374. Ü. L. 92. 38.) sete.