Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. delete alapján a holtiglani haszonélvezeti jog- megilleti, hogy 8 ennek Birtok, folytonos élvezetében is voll és habár elsőrendű alj), ezen jogát a tlkvbe be A birtokos dinem jegyeztette, ezt felp. ellenében is érvényesítheti, mert tek., h. felp. a M. tal húzott J. elődje által ugyanezen szőlőrész kiadása iránt nevezett alp. ellen in- hasznok megditott perben mint szakértő közreműködött s hogy ő a peres szőlőrész terítése.—Tőszomszédságában szintén bir szőlőt, hogy a neki odakinált főeskiit csak e's rosszhiszemódositással fogadta el, mindezen adatokból a prdts 155. §. értelmében müség. vont okszerű következtetés alapján bizonyítottnak vétetik, h. felp. Il.-r. alp.-nek joggyakorlásáról tudomással birt és igy a maga személyére nézve azt, hogy bizva a tlkc.ben, ezen tehertől mentessen jóliiszemüleg szerezte meg ezen szőlőrészt, fel nem hozhatja és igy alp.-nek erősebb joga ellenében, ennek megszűntéig a haszonélvezetet sem igényelheti. (92. nov. 15-én, 882. Ü. L. 1892. 50.) 2. Curia: A mennyiben fp.-ek keresetükkel az ujlacskai 19. számú Kereset ingattljkvben bejegyzett közbirtokostársak perben nem állása miatt utasíttattak lan birtokbael, e részben mindkét a.-bíróság Ítélete mváltoztatik, a kereset a tlkvi tulaj- adása iránt. donostársak perbe idézése nélkül is elbirálhatónak mondatik ki s ehhez képest a kir. tábla mfelelő uj határozathozatalra utasittatik. Indokok: Felperesek keresetükkel az ujlacskai 19. sz. tlkkvben foglalt ingatlanok birtokbaadása iránt indítván pert, tek., h. e. kereseti kérelem harmadik személyek esetleg fennállható tjdonjogát nem érinti, keresetüket csakis azon személyek ellen tartoznak intézni, a kik az ingatlanokat tényleg birtokukban tartják. Minth. pedig a beidézett alp.-ek nem tagadták, h. a kérdéses ingatlanokat ők birtokolják és h. l.-r. alp. azokat kizárólag a 2.-r. alp.től vette haszonbérbe, az a körülmény, hogy az ujlacskai 19. sz. telekjkvben bejegyzett főtulajdonostársak perbe nem vonattak, nem akadályozza a kereseti kérelemnek a beidézett ahp.-ek irányában való érdemleges elbírálást. Ez oknál fogva az a.-bírósági ítéleteknek e részbeli mváltoztatásával, a kereset a tkkvi tulajdonostársak perben állása nélkül is elbirálhatónak volt kimondandó (1892. nov. 16. 10166. J. Sz. VIII. 74). 2. Birtokháboritás. Sommás visszahelyezés iránti pör. a) Jogforrások. Hk. I. 82. 9. §. (Erőszakos kivetés bizonyítása 60 éven tul el nem fogadható). — Hk. III. 33. — 1647. LXLII. 1. §. 1655 : LIX. — 1729 XLIÍ — 1802 : XXIII. — 1807. XIII. — 1840: ,IXt 28. §. — 1881. LIX. 13. §. (Sommás visszahelyezés : sommás eljárás tárgya). — 1877 : XXII. 11. §. (Kisebb peres elj. tárgya). — 1887 : XXX. 4. I. (Szüneti tárgy.) — 1885. XXIII. 65. §. (Hatóság ált. engedélyezett vízvédelmi müvek létesítését a partbntokos megengedni tartozik). — 1886. XXIX. 16. §. (Bizalmi férfi igazolhatja a három évi békés birtoklást). — 1888 : XIX. 3. §. (Békés birtoklás halászati jog kimutatásánál és ennek tartama). — Id. törv. szab. VII. 37. §. (Birtokháboritása bányavagyonra nézve visszahelyezés utján megtorolható). — 1871. XXXI. 21. §. (Birtokhábor. felett bíráskodás bányatelkeknél). — 1867. decz. 10. 10970. sz. igazs. min. rend. (Erd. bá-