Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

118 KÖTELMI JOG. Ajándékozás. Curia: A másodbiróság ítélete a perköltségre vonatkozó rendelkezés Ajándékozás tekintetében helybenhagyatik, egyéb részében azonban ugyanazon ítélet életfogytiglani mváltoztattatik és e.-biróság ítélete hagyatik belyben. Ind.: A kereset főtartás fejében, tárgyára és a viszonkeresetre nézve m.-bírósági ítélet mváltoztatásával az e.-biróság ítélete volt hhagyandó az abban felbozott indokokból és azért: mert az A'/, a. szerződés, mely szerint felp. a peres ingatlanokat avval a kötelezettséggel adta át alp.-eknek, h. az ő c's neje halála után az örököstársakat a szerződésben kitett Összeggel kiele'gitse'k, addig pedig fel.-t és nejét tisztességesen eltartsák, lényegileg nem visszterhes, hanem ajándékozási szerződést képez, mely tekintettel arra, h. alp.-ek nem is állítják, h. a kikötött tartás az átruházott ingatlanokból ki nem kerülbet, olyan vagyoni előnyt volna hivatva biztosítani alp.-eknek már magának a tulajdonjognak átruházása által, melyre különben alp.-ek felp. életében nem számíthattak. A szerződésnek ezen természetéből következik, hogy azt az ajándékozó énlemetlenség indokából visszavonhatja s ezt az érdemetlenséget a tanuk vallomása és a csatolt bűnügyi iratok által beigazoltnak tekinteni s ennélfogva a keresetnek e helyütt is helyt adni kellett annál inkább, mert alp.-sek a szerződés szerint közös lakásban való ápolásra és a dolog természetének mfelelőleg tisztességes bánásmódra vannak kötelezve, a kiderített ténykörülmények és a tanuk vallomása szerint pedig peres felek közt a békés, gyűlölködés nélküli egyetértés, a szülők gondos ápolása kizáratnak mutatkozik, tehát a szerződés 4. pontjában mállapitott bontó feltétel is bekövetkezettnek tekintendő és miután magában véve az, h. 1. r. alp. ellen a tettleges bántalmazás és becstelenités nincs bizonyítva, azt a tényt, h. a felek olyan kölcsönös gyűlölködésben élnek, mely az alp.-eket terhelő szerződési kötelezettségek pontos teljesítését kizárja, meg nem szünteti, kellett a felhozott indokokból az e.-biróság ítéletét a per főtárgyára ós a viszonkeresetre vonatkozólag hhagyni. A perköltségre vonatkozólag azonban figyelemmel a per körülményeire, a másodbiróság ítélete volt hhagyandó. (93. márcz. 1. 3435/92.) 191 — 192. Lfi.: Ajándékozásnak tekintendő azon szerződés, melylyel az apa még életében vagyonát egyik fiára, a jövedelmekből fedezhető holtiglani tartás kötelezettsége mellett, ruházta át, (71. máj. 23. 3129. P. X. 10.) — Azonos Lfi.: 73. okt. 29. 9004. (U. o.) 193. Curia: A törvényes osztályrész kiegészítését a leszármazó egyenes örökösök csak ajándékozás esetében jogositvák követelni, visszterhes ügyletet azonban köteles részük megsértése czimén sikerrel meg nem támadhatnak. Követelések átruházása ajándéknak nem tekinthető, ha annak ellenértékekép az átruházónak eltartása vállaltatott el. (1892. márcz. 30. 3611/91. Dt. XXXIII. 18.) 194. A bpesti tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s alp.-t arra kötelezi, h. felp.-nek trv.-es osztályrészének kiegészítéséül 487 frt 62 '/, kr. tőkét és jár. mfizessen. Ind.: Néhai Panyik Elek 1881. szept. 23-án átruházta a taksonyi 42. sz. tljkvben foglalt ingatlan birtokát egyik fiára, az alp.-re oly feltételek mellett, h. az átvevő köteles a birtokot terhelő tartozásokat kifizetni, szüleinek élelmezésére és ruházatára évenként és egyenként 150 frtot fizetni, nekik egy szobát lakásul átengedni, őket gyógykezeltetni és elhalálozásuk esetén eltemettetni. Ezen jogügyletet megtámadja felp. mint az átadó fél másik fia, ós azt vitatja, h. miután Panyik Elek után hagya-