Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI .JOG 109 a perben maga sem tagadja, az alp.-1 személyesen nem Lsmeri és vele Megbizás. személyesen nem is érintett. Ugyanazért az e részben fp. által csak álta- Közbenjárás. lánosságban felajánlott fó'eskü általi bizonyításnak sem lehetett helyt adni és pedig annyival kevésbé, mert a fp.-nek e részbeni merő állitásaival szemben alperes M. István és R. Pál tanuk vallomásával azt igazolta, h. a kérdéses birtokvétel neki a most nevezett tanuk által ajánlva. (91. okt. 27. 939.) — Curia: Hhagyja, (92. decz. 13. 1452. J. Sz. Vili. 24.) 174. Curia: A nő által férjének adott oly mhatalmazáshoz, h. nevében Férjnek adott váltókötelezettséget vállalhat el, közjegyzői okirat szükséges. [1886 : t.-cz meghatalma23. §. b p.] (1892. máj. 19. 873.) zás. 175. Bp. tábla: Alp.-ek beismerték, h. felp. az esztergomi bereske-Megbízás néldelmi és iparbanknál fennállott 300 forint tartozásukat kifizette, azt az küli ügyvitel. állításukat azonban, h. ez ajándékképp történt, be nem bizonyították. Minth. pedig alp.-ek abban az esetben is, ha érettük a fizetést felp. mbizás nstkiiM ügyvivőként teljesítette volna, a javukra eszközölt kiadást mtériteni tartoznak, alp.-eket az érettük kifizetett összegnek fel.-nek visszafizetésére feltétlenül kötelezni kellett. (92. jan. 27. 24,381.) — Curia: Hhagyja (92. decz. 1. 2794. J. Sz. VIII. 31. sz.) 17G. O-gyallai jbg.: Felp. keresetével elutasittatik.: Ind.: A j)er során kihallgatott felp.-i tanuk vallomásaival kétségtelenül beigazoltatik alp.-nek abbeli állítása, h. ő 1890. szept. 3. felp.-nél jelentkezve, nyíltan és félre nem érthető módon nem csupán saját árpáját, hanem ha az arató társai tulajdonát képezőt is kicsalta felp.-nek való eladásra, a nélkül, h. megbízotti minőségét igazolta, vagy h. felp. őt annak igazolására felhívta volna, s ha felp. mmdezeket tudva, a kellő óvatóság mellőzésével mégis alp.-sel a mások tulajdonát képező jószágra nézve az alkut mkötötte, ő a kötés nem teljesithetéséből kár és költség tekintetében netalán eredő következmények alól magát ki nem vonhatja. Minth. pedig azon elvből kiindulva, h. oly szerződés, melynek mkötésénél egyik vagy másik fél nem személyesen, hanem mbizotti minőségben jelentkezik, a megbízóra nézve csakis akkor tekinthető érvényesen mkötöttnek, ha a mbizás törvényszerű volta bebizonyittatik s e tekintetben semmi kétség fenn nem hagyatik, a keresetben felemiitett adásvétel a másnak, illetve alp. aratótársainak tulajdonát képező árpára nézve törvényszerüleg mkötöttnek tekinthető nem lévén, abból egyenes jog s kötelezettség nem származtatik; minth. továbbá felp. nem is tagadta alp. abbeli állítását, h. jól lehet ő felp.-t akkor, midőn az árpa átvételére Kopán-huton jelentkezett, a saját árpabeli jutalékának átvételével mkinálta, felp. annak egymagábani átvételét visszautasította s így alp.-t a szerződésnek erre vonatkozó részére sem lehet szerződésszegőnek tekinteni; ennélfogva felp. keresetével, mint alaptalannal annyival is inkább elutasítani kellett, mert felp.nek azon saját tanúinak vallomásaival mérősített fényéből, h. ő tanúinak abbeli figyelmeztetése után, „h. tud adni egy ismeretlen embernek annyi foglalót", az alp.-nek adott 5 írtból 4 frtot visszavett, mást következtetni nem lehet, mint hogy felperes azon teljes érvényességében nem is bízott (91. márcz. 14., 495.) — Curia : Hhagyja (92. decz. 1. 6214. J. Sz. VIII. 55. sz.) 177—178. Curia: A kereset alapjául szolgált és Mohácson 1883. jul. hó Harmadik 29. napján 1883. 167. ügyszám a. kiállított közjegyzői okirat szerint alp.- . ^av<ira teti , nek Sz. Ádám és neje Cz. Katalin szülőik vagyonának jelentékeny részét, ® hatálya