Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
KÖTELMI JOG. Engedmény. 151. Curia: Az engedményről nem értesített adós kötelezettsége alól Végrehajtás felszabadul ugyan, ha az eredeti hitelezőnek fizeti ki tartozását; de ha i&rgyátképezöutóbbinak nem fizetett, az engedményessel szemben az értesítés elmulasz• követelés cn- tása miatt kifogással nem élhet. Az 1881: LX. t.-cz. 13. §-a esetében a vhtás qedményezése. elrendelését az nj jogosított javára nem gátolja azon körülmény, h. az adós a követelés átruházásáról értesítve nem lett, (84. aug. 14. 2627. P. T. IX.) 152. Curia: Azon körülmény, h. a vhtató mint engedményező az adóst az engedményezésről nem értesítette, az engedményest a vhtási jogtól meg nem fosztja, (84. aug. 12. 2628. Dt. IX. 188.) 153. Bp. tábla: Ha megítélt váltókövetelés a vhtás stádiumában engedme'ny utján átruháztatott, nem szükséges, h. az engedmény magára a váltóra Írassék. (82. nov. 14. 4906. Dt. IV. 807.) 154. Bp. tábla: Vhtató személyében engedmény folytán ráltozás idéztetvén e/ő: a bíróság a vhtás folytathatása felett az engedményező s engedményes nihallgatása előtt nem határozhat, ha az engedményezés ténye köz- vagy hitelesített magánokirattal nem igazoltatik. (86. decz. 29. 45862. Dt. XVIIT. 857.) 155. Bp. tábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 13. §-a esetében, ha az engedmény közokirattal, vagy hitelesített magánokirattal nem igazoltatott, a vhtás elrendeléséről az engedményező is értesítendő. (36861/85. Dt. XIII. 349.) 156. Curia: A vhtás tárgyát kéj>ező követelésnek engedményezése, mint a hitelező személyében beállóit egyszerű változás, a követelést magát nem és így az annak alapján szerzett vhtási jogot sem szüntetheti meg'. A hitelező az egyetemleges adóstársaknak egymásközti viszonyát az által, h. azok valamelyikének engedményt ad, meg nem változtatja. (91. ápr. 30. 2030/90. Ü. L. 91. 20.) 157 158. Szegedi tábla: A vhajtási zálogjog átruházásának bekebelezése egyszerű tkvi kérv. alapján, a tkvi hatóság által cl nem rcndelltc.tö. Nincsen azonban akadály a tekintetben, h. ilyen kérvény alapján a tkvi hatóság az egyszerű zálogjog átruházásának bekebelezését elrendelje; mert az 1881 : LX. t.-cz. 13. §-a szerint a vhajtásra jogosított személyében történt változást a vbajtást rendelő bíróságnál kell bejelenteni. Ebből, valamint az idézett szakasz további rendelkezéseiből következik, h. ez a bíróság van hivatva elbírálni az ebben a kérdésben beadott kérvényt, vagyis azt, vájjon az átruházása igazoltatott-e? Nem hagy fenn az iránt kétséget az idézett törv. 17. §-ának ama rendelkezése is, h. ily változás esetében a vhajtás folytatásának elrendelése annál a bíróságnál kérendő, amely bíróság a vhajtást elrendelte; a dolog természete szerint pedig a törv. eme rendelkezésének csak ugy lehet érvényt szerezui, ha a vhajtási zálogjog átruházása tekintetében is a. vhajtást rendelő bíróság intézkedik. Ehhez járul az is, h. a vhajtás folyamán felmerült jogcselekmények teljesítésére általában csak a vhajtást rendelő és a vhajtást foganatosító bíróság van hivatva, nem lehet tehát helyén az, h. a vhajtás körébe tartozó intézkedést a tkvi hatóság mint ilyen teljesítsen. A tkvi rendelet 128. §-a értelmében a bíró a kérelemhez csak az e szakaszban mjelölt korlátozással van kötve, másrészt pedig az idézett rendelet 129. §-a szerint akkor, ha a kérelem egészben nem teljesíthető, a bejegyzésnek részben való teljesítése elrendelendő. Minth. pedig a vhajtási zálogjog átruházása iránti kérelem magában foglalja azt a kérelmet is, h. az egyszerű zálogjognak átruházása kebeleztessék be, minth.
