Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
38 I. VAGYONJOG. Úrbéri jog- sőt miután a kereseti ingatlan tartozékot képezett és a nemesi birtokkal viszonyok. rendszerint a tartozék is eladottnak veendő, szükséges lett volna az is, h. az árverés rendszerinti terjedelmétől kivételt képező e/árverezés azon módja, melynél a tartozék az eladás alól elvonatik, az árverési hirdetményben kifejezésre jusson, és a tartozék az árverés alól kivétessék, ez azonban jelenleg nem történt meg, mert a nemesi birtok a tartozékokkal lett 5. szerint eladva és az árverésnél a tartozék, mint el nem adott ingatlan, kiemelve nem lett. Az előrebocsátottak értelmében tehát a kereseti ingatlan jogszerű vevőjének, fp. és alp. között, alp. lévén tekintendő, fp.-t keresetével elutasitani kellett. (91. febr. 17. 5,353/90. J. 91. 173.) Közbirtokos- 86. Bp. tábla : Jóllehet az a körülmény, h. fp. a parasznyai közbirnáff és egyes tokosságnak az ottani úrbéresek elleni urbér-rendezési és tagositási perében közbirtokosok folytatott képviselete mellett alp.-nek ill. jogelődének külön mbizottjaként is qjijidejil kép- eljárt, a jelzett úrbéri rendezési és tagositási perben is mellékelt, alp. megriselete egy bizott ügyvédétől származó helyettesítő mhatalmazással, valamint a jelen ügyvéd által, per során csatolt mbizó levelekkel, mint szintén alp. ellenvégiratában tett beismerésével kétségtelenné van téve; jóllehet továbbá jelen esetben az 1874. 34. t.-cz. 37. §-ban feltételezett érdekellentét fp.-nek terhéül nem eshetik, mert az összes közbirtokosságnak az urbévesekkel szemben fenforgó együttes képviseletté ki nem zárja az összes közbirtokosságot képviselt ügyvédet abbéd, h. magok az egyes közbirtokosok között fenforgó arányositási és tagositási kérdésekben bármely közbirtokosoknak külön érdekeit ne képviselhesse, de mindennek daczára el kellett íp.-t keresetével alp. ellen utasitani. mert a jelen perhez mellékelt úrbéri rendezési és tagositási iratokból kitetszik, h. a parasznyai úrbéri rendezési és tagositási per nem párhuzamosan, de együttesen tárgyaltatott és igy ki nem vehető, h. az A) alatt bemellékelt költségjegyzékben felszámított ténykedésből és kiadásból mi volna külön a tagositási perre számitható stb. — Curia: Helybenhagyja. (91. ápr. 28. 7793 90. Ü. L. 91. 20.) Közbirtokos- 87. Curia : Hajdumegye alispánja tanúsította, h. azon hajdú községekság képvise- ben, melyekben a közbirtokosság szervezve nincs, a közbirtokosság ügyeit, régi lete. gyakorlat alapján, a községi biró elnöklete alatt a községi képviseíö-testület szokta intézni. E tekintetben a megye alispánjának, mint a községi képviselő-testületek felettes hatóságának a kijelentése teljes bizonyítékot képez ; abból a tényből pedig, h. a közbirtokosság ügyeit a községi képviselő-testület intézi, önként következik, h. a közbirtokosságot a községi képviselő-testület élén álló községi biró van hivatva képviselni. A dolog ily állásában alp. közbirtokosságot a községi biró által törv.-szerüen képviselni nem tekinteni csak akkor lehetne, ha Hajdu-Vámos-Pércs községében a közbirtokosság szervezve és annak képviseletére más. mint a községi biró, mbizva volna. (92, márcz. 11. 8594/91). Italmérési jog és kártalanítása. (talmérés (1888. XXXV. és XXXVI., 1889. V., 1890. XXXVI. t.cz.) Az italmérési 88—89. Curia : A kir. kisebb haszonvételi jog, tehát az italmérési jog jogi ter- jog is, )-cnds,ievwt a nemesi ingatlannak képezte tartozékát. Ez általános méssete és szabálylyal az 1881: LX. t.-cz. 131. §-ának rendelkezése ellentétben nem áll,. viszonya a mivel az italmérési jog csakis a szabadalmas ml ntvtelekkel volt elválaszthatföldbirtokhoz.
