Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
34 I. VAGYONJOG. Úrbéri jog- maradvány földváltság sorozására vonatkozó neheztelt részében pedig indoviszonyok. kolásánál fogva és még azért is hhagyatik; mert az 1871. Lili. t.-cz. 92. §. rendelkezése nem egyedül a 20. §. szerint országos közvetítés utján megváltható váltságtökékre, hanem általában minden maradvány-föld váltsági követelésre vonatkozik. (91. szept. 2. 6104. Ü. L. 91. 40.) Az úrbéri 81. Bp. tábla: Az 1871:LII1. t.-cz. 56. §. az úrbéri és zsellértelkek telekhez tar- után járó erdő- és legelöilletményeknek különváltan eladását megengedi, tozó erdő- és mihelyt azok a tkvben külön vannak kitüntetve. A törvénynek ebből az engelegelöilletöség délyébó'l nem az következik, h. az ilyen illetményekre vonatkozóan kötött elidegenítése, jogügylet érvénytelen, ha az illetmények a tkvben még nincsenek külön (1871. LIII. kitüntetve, hanem csak az, hogy az ilyen jogügylet az emiitett illetményeknek t.-cz. 58. §.) a. tkvekben kitüntetése előtt a tkvben, nem foganatosítható, ül. be nem jegyezhető, de maga a jogügylet azért törvényes, ha az különben a szerződések érvényességéhez szükséges egyéb belső és külső kellékekkel bir. A fp.-ek más tekintetből nem is támadták meg a keresetben emiitett szerződéseket, mint abból, hogy azoknak kötésekor az erdőilletmények a tkvben külön kitüntetve még nem voltak, de még a kereset meginditása után sem lettek kitüntetve, tehát állitásuk szerint a szerződések azért is érvénytelenek, mert be nem tölthetők, ill. a tjdonjog azok alapján a tkv.-ben el nem nyerhető. De ez sem ok a szerződéseknek érvénytelenítésére, helyesebben felbontására, mert magukból az A) és B) alatti szerződésekből, továbbá a 2"/. a községL bizonyítványból, valamint a V. Balázs, J. Miklós és B. Lajos tanuknak vallomásából kétségtelen, h. az erdő-illetménynek a tjdonosok között való felosztását már a szerződések kötése idejében foganatositották, h. továbbá ennek természetes következményéül, a tkv.-eknek ez irányban való átalakítása folytán az A) és B) alatti szerződések is betölthetők lesznek. Ezek szerint, ha valónak vétetik is a fp.-éknek az az állítása, h. a felek tjdonképpen csere-szerződést kötöttek és ennek következtében az A) B) és 5'/. a. szerződések a bennük foglalt valódi jogügylet szerint biráltatnak is meg. ezeknek a szerződéseknek érvénytelenítésére kellő alap és ok akkor sincs, mert a jogügyletnek megkötése bizonyítva lévén, az nem tesz különbséget, h. jogügylet adásvevés vagy csere-szerződés alakjában köttetett meg. — Curia : Hhagyja. Ind.: Az 1871: Lili. t.-cz. 56. §. az úrbéri telekhez tartozó erdő- és legelő-illetőségek elidegenítését nem tiltja, hanem az iránt rendelkezik, h. a tkvben külön ki sem tüntetett illetőségek, a mennyiben az ellenkező be nem bizonyittatik, a belsőség tartozékaiul tekintendők. A per adatai szerint kétségtelen, h. a garamlöki 181. sz. tjkvben a garamlöki telkes gazdák és zsellérek tjdonául felvett közös erdő. melyben az A) és B) a. adásvételi szerződések tárgyát képező illetőségek benfoglaltatnak, az illető tjdonosok közt tényleg fel van, ill. az A) és B) a. szerződésekből kitetszőleg ezen jogügyletek létrejötte idején már fel volt osztva s az illetők által megosztva birlokoltatott, mely felosztású aj: ékszerű következménye, h. a tkvek mfelelöen átalakitandók s mindenkinek illetősége külön-külön kitüntetendő lesz s akkor felperesek az A) és B) a. szerződésekből származtatható jogai tkvi érvényesítésének, a mennyiben az említett szerződések a tkvi jogosítottak által állíttattak ki, akadálya nem lesz. ennélfogva az 1871 : LILI. t.-cz. fentjelzett rendelkezése, ill. azon körülmény, h. az A) és B) alatti szerződésekkel eladott és felperesek jogelőde által megvett vagy csere utján szerzett erdőilietőségek a tkvben még külön kitüntetve nincsenek, ill. h. a tkveknek az