Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)
[. VAGYONJOG. 21 mhallgatása nélkül pedig a kérdés érdeme el nem dönthető. Miután fp. mint Tulajdon. tkvi tjdonost a birtok is megilleti, az elsőbiróság helyesen ítélte meg fp. részére az ingatlan felére vonatkozólag a birtokot, mhogy azonban az elkülönítés, ül. fp. illetményének egy bizonyos elkülönített részben való mhatározása a fentebbiek szerint nem eszközölhető s igy a fp. mint thei tjdonost csak a tjdoni aránynál mfeleló' közös birtoklás illeti: ennélfogva az elsőbiróság Ítéletének az elkülönített birtokbaadásra vonatkozó részét is megváltoztatni és alp. csakis a közös birtokba bocsátásra kötelezni kellett. (90. nov. 11. 1018.). — Curia: Hhagyja azért is, mert a per adatai alapján az sem állapítható meg perrendszerüen. h. P. István kizárólagos örököse néhai P. Jánosnénak, és igy az sem, h. a C) 2. alatt előforduló jelzálogi bekebelezés folytán is perben nem álló harmadik személynek érdekei nem érintetnek, mely körülmény hivatalból figyelembe veendő; és mert az osztatlan tkvi állapottal szemben, természetben elkülönített birtoklás nem Ítélhető meg. (92. jan. 13. 1709,91. P. T. XXIV. 1.). 46. Curia. : Habár az 1852. decz. 31. létrejött osztályos egyezség Vagyonrészek nem hagy fenn kétséget az iránt, h. a peres felek jogelődei a kérdésben (kapubejáróés forgó házas telek megosztásánál a kapubejáró és udvar közös használatban udvar) közöscsak ideiglenesen állapodtak meg, h. tehát a közös használat által kölcsö- légének megnös szolgalmat létesíteni nem czéloztak. fp. keresetével mindazonáltal el- szüntetése. utasítandó volt, mivel a szakértők véleménye szerint a kapubejáró és az udvar közösségének mszüntetése alp. telkére nézve értékcsökkenést vonna maga után és mivel alp. a kapubejárónak tlkülönitése által az utczáról a belsőségére szekérrel való közlekedésének lehetőségétől, mely közlekedés eddigelé a közös bejárón át általa gyakar oltatott, fosztatnék meg; ily körülmények között tehát a kapubejáró és az udvar közössége a vagyonközösségnek az egészre kiterjedő mszüntetése nélkül alp. ellenzése folytán nem volt mszüntethető. (91. decz. 11. 2579. J. Sz. VI. 133.). 47. Bp. táb7a : Mváltoztatandó volt az e. b. Ítélete felebbezett ama Ház tulajdorészében, mely szerint az ingatlan természetbeni felosztása kimondatott, mert nának termé' a kihallgatott szakértők véleményéből kitűnik, h. a felosztandó ingatlant a szetben megtjdonostársak arányához képest egyenlő értékű részekre természetben fel- osztása. (Fiuosztani nem lehet és h. az egyes részek készpénzzel volnának kiegésziten- mei szokás.) dők az egyes osztozkodó felek között, úgyszintén, h. a természetbeni felosztás által az ingatlan értéke csökkenne. De kitűnik a szakértők véleményéből az is, h. a felosztás ama módozata mellett sok tekintetben fennmaradván a közösség s igy a czél el nem éretik, ennélfogva a tábla nem látja helyét a természetben való felosztásnak stb. (90. jun. 20. 26104.) — Curia : Hhagyja, mert habár Fiume városában a házaknak természetben felosztása gyakorlatban van és ha a tulajdonostársak s egyéb érdekeltek e tekintetben maguk közt megegyeznek, a természetben való felosztás ellen törvényesen akadály fenn nem forog, ebből még sem következtethető, hogy az ily felosztást valamely tjdonostárs ellenzése esetében a biró is elrendelheti; az árverési feltételeknek megállapítása a végrehajtási eljárásra tartozik. (90. decz. 19. 10016. J. 91. 22.) 48. Curia: A kincset találó köteles azt a hatóságnak bejelenteni és K-ncstalálás. nem elég a földtjdonos mbizottjánál történt bejelentés. A találó a bejelentés előtt jutalékát ki nem veheti. (91. máj. 6. 10770/90. J. Sz. V. 79.)
