Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

284 ÖRÖKLÉSI JOG. Öröklési szer- 25,000 frtot sem lehet jogosult követelni; minélfogva fp,-t a keresetben ződés. körülirt érvénytelennek bizonyult szerződésre alapitott kereseti követelésével feltétlenül elutasitani kellett. (91. decz. 4. 8776. J. Sz. VI. 336.) 648. Bp. tábla: A D. a. közjegyzői okiratban foglalt házassági szerződés, amennyiben halálesetre szóló rendelkezést tartalmaz, annyiban örökösödési szerződést fogfal magában és annak az a rendelkezése, mely szerint a nőnek férjét megelőzőleg és leszármazók hátrahagyása nélkül bekövetkező halálozása esetén a hozomány felére a legközelebbi rokonok öröklési jogát biztosítja, szintén ily tekintet alá esik és különösen alp -sel szemben nem vehető az örökhagyó által tett oly egyoldalú ígéretnek, amely későbbi végrendelet által hatálytalanítható volna, mert éppen alp. mint férj fp.-től mint egyik szerződő társtól a hozományt ezen korlátozás mellett vette át és mert fp. az öröklési rend ilyetén szabályozását a maga részéről a szerződés aláirása által elfogadta. Az örökhagyó által később tett végrendelet tehát annyiban, amennyiben fp.-nek, Hl. az örökhagyó legközelebbi rokonainak az örökösödési szerződésben biztosított öröklési jogába ütközik, önmagában véve hatálytalan lévén, az által az örökhagyó legközelebbi rokonainak szerződési öröklési joga meg nem szűnt s viszont alp. sem szerezhetett a hozomány fele részére az örökösödési szerződéssel szemben a végrendelet alapján érvényes öröklési jogot. Ennélfogva az e.-biróság Ítéletét abban a részében, amelyben a hozomány fele, vagyis 400 frt fp. javára megítéltetett, helyben kellett hagyni, mindazonáltal az Ítélet rendelkező részében kitett értelmezéssel, mert miután az örökösödési szerződésből kitűnik, h. a hozomány csak fele részben eredt fp.-től, másik fele pedig az örökhagyónak anyagi örökségét képezte, nyilvánvaló, h. a megítélt összegnek pedig csak fele az általa képviselt kiskorúnak, mint a már elhalt másik felmenő leszármazójának javára esik. — Curia: Hhagyja. (92. jan. 7. 2074/91. J. Sz. VI. 173.) Lemondás 649. Curia : A m.-bíróság Ítéletének felebbezett azt a részét, mely örokségröl. szerint a hencsei 94. számú tjkvben a. + 119. hr. sz. alatt foglalt ingtlnak az örökhagyó B. Pált illető felerésze ennek hagyatékához tartozónak ismertetett el s arra nézve másod- és harmadrendű fp.-ek és másodrendű alp. részére egyenlő arányban törvényes öröklési jogezimen a tulajdonjoga oda Ítéltetett, hhagyja ; mert alp.-ek azt, h. a szóbanforgó ingtlról B. Pál érvényesen intézkedett volna, nem bizonyilották. következőleg az érintett birtokrész törvényes örökösödésnek képezi tárgyát; mert. h. B. Pál elörökithető vagyonára nézve másodrendű alp. volna egyedül a hivatott örökös, kimutatva nem lett; minth. másod- és harmadrendű fp.-ek az 1. sz. alatti vagyonátadási szerződés 4-ik pontjában ugyanazt jelentették ki, h. >a vagyonátruházásba teljesen megnyugszanak, a nékiek kifizettetni rendelt 500—500 frttal ugy apai, mint anyai hendö örökségükre nézve magukat teljesen kiél égittetteknek nyilvánítják', ennek azonban oly hatály nem tulajdonitható. h. másod- és harmadrendű fp.-eknek törvényes örökösödési igénye az 1. szám alatti szerződésben nem érintett javakra is elenyészett volna; nem pedig azért, mert az örökségről való lemondásnak, h. hatálylyal bírjon, határozottnak kell lenni, az 1. szám alatti pedig ilyennek nem tekinthető, következőleg annak hatálya az utóbb érintett javakra ki nem terjeszthető. (91. jun. 9. 9969/90. J. Sz. 239.) Utóöröklés. 650. Bp. tábla: Néhai S. J. végrendeletének 6. pontjában foglalt az az intézkedése, mely szerint a székesfehérvári 13. sz. tjkvben 547/c. hrsz.