Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

228 I. VAGYONJOG. Csődtörvény. 546. Debreczeni tábla: Alp. beismeri, h. fp.-nél a C. a. levéllel az 224., 226. §§. ott részletezett árukat mrendelte, nem tagadja azt sem, h. az áruk fp. által Kényszer- a mrendelésnek mfeleló'en az ott kitüntetett mennyiségben lettek kiszolgálegyezség. tátva és h. ő azokat kézhez vette. Ezek szerint a mrendelés és átvétel igazolva lévén, az árfelszámitás helyessége ellen most már alp. jogszerű kifogást azért nem tehet, mert nem is állítja, h. az áruk kézhez vétele alkalmával az árfelszámitást kifogásolta, vagy h. fp. az áruk értékét akkor az A. a. felszámolástól eltérőleg vagy nem a szokásos áraknak mfelelőleg állapította meg, de nem állítja azt sem, h. a felszámított vételár a fp.-nél szokásos áraktól egyáltalán különböző volna; továbbá mert a kereskedőnél a vételár külön megemlítése nélkül eszközölt mrendelésnél a vonatkozó árui ra nézve a mrendelés idejében szokásos árak a mrendelö által feltétlenül elfogadottnak s a mrendelés a szokásos árban tettnek tartandó. Ily körülmények között felek a vételárra megegyezőnek lévén tekintendők, alp. a minőség és mennyiség tekintetében kifejezetten nem kifogásolt kereseti áru felszámított egész vételárának mfizetésére kötelezendő lenne. Ennek daczára a kereseti követelés keresetileg kitett összegének megállapítása mellett ez összegből alp. csak 45o/0-nak fizetésére volt kötelezhető, mivel fp. beismerte, h. kereseti követelése még abból az időből származik, mikor alp. ellen a kényszeregyezség folytán mszüntetett csődeljárás folyamatba téve nem volt s igy a kényszeregyezség joghatálya, a melynek folytán alperes tartozása 45 százalékát mhaladó részének fizetése alól felszabadult, a Cs. T. 224. §-a élteimében ezen követelésre is kiterjed. — Curia: Hhagyja. A vhajtás terhével való marasztalás azonban mellőzendő volt, mert a kényszeregyezségnek a bi nem jelentett követelésre is kiterjedő hatályánál fogva a Cs. T. 226. §-« első téttle értelmében abban az esetben, ha a közadós az egyezségileg elvállalt kötelezett' ségeinek eleget nem tesz, a hitelezőnek nem végrehajtáshoz, hanem a csőd újból megnyitásának kérelmezéséhez van joga, jelen esetben is tehát, ha alp. a marasztalási öszeget 8 nap alatt, mely idő a kényszeregyezségben megállapított időt helyettesíti, ki nem fizeti, fp.-nek a fent idézett törvényszakaszban foglalt jogot lehet igénybe venni. (92. márcz. 30. 891. M. I. 394.) 547. Curia : Alp. által a vagyona felett 1878. decz. 3-ik napján bevezetett csődeljárás folyama alatt, a kényszeregyezség létrejötte előtt, fp. jogelődének tett és a kényszeregyezségnél kedvezőbb feltételt biztosító igéret már az óknál fogva'sem adott kereseti jogot a fenti összeghez, mivel a közadós ily igéret tételére, mely lényegében a hitelezők kijátszására irányul, nem jogosult, s ily irányú, szerződést sem köthet; fp.-t tehát a B. 6., C. D. E. a. okiratokra alapított keresetével feltétlenül el kellett utasítani. De miután fp. a tárgyalásnál azt állította, h. alp. a kényszeregyezség létrejötte után, Bécsben egy magvásár alkalmával fp.-nek a kiegyezett követelés hátralék kifizetését megígérte s fp. ezen ígéretnek bizonyítása tekintetében alp.-t, ki az igérettételt tagadta, főesküvel kínálta meg, melyet alp. el is fogadott: ezen érvényes igéret alapján alp. fizetési kötelezettségét meg kellett állapítani s annak létrejötte bizonyítása tekintetéből alp.-nek a főesküt megítélni s a per kimenetelét ettől függővé tenni. (90. okt. 2. 437.) 244. §. 548. Curia: Habár a Cs. T. 244. és 245. §§-ai rendelkezéseiből két* Mérleg készi- ségtelen, h. a csődbe jutott kereskedő mérlegét lehetőleg elkészíteni s annak tése. valódiságára a 119. §. esetében esküt is tenni köteles, mely kötelezettség részvénytársaság elleni csődesetben a 243. és 246. §§-ai rendeleténél fogva az