Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

[. VAGYONJOG. 223 melynek feltétlen megítélése kéretett, a követelési eredeti jogalaptól való Csődtörvény, eltérést nem képez. (92. jan. 5. 268/91. P. T. XXIV. 4.) 536. Temesvári tábla : Minth. az adós lakása a csődbíróság illetékes- 72. §. ségére nézve nem feltétlenül döntő (1881 : XVII. 72. §.) s belföldi bíróság Külföldön külföldi al ttvaló vagy külföldön lakó egyén ellen is elrendelheti a csődöt, nyitott csőd a Cs. T. nyilvánvalóan azt az esetet tartja szem előtt, midőn a közadós ellen hatása Macsak egy bel- vagy külföldi bíróság rendelt el csődöt s a szerint tekinti a gyarországon. közadóst bel- vagy külföldi közadósnak, amint a csődöt bel- vagy külföldi bíróság rendelte el. Ellenben azt a kérdést, h. ba ugyanegy közadós ellen több bíróság rendelt csődöt, ugg h. az összeütközés bel- és külföldi csőd elrendelése különben egyaránt illetékes bíróságok között merül fel — melyik s mennyiben van a csődeljárás folytatására hivatva s melyik köteles a közadós ingóit a másiknak kiadni, a tv. kifejezetten el nem intézi. E kérdés eldöntésénél tehát a bíróságnak a Cs. T. általános elveiből s rokon (analóg) esetre vonatkozó intézkedéseiből kell levonnia az alkalmazandó szabályt. E tekintetben kiindulási pontul el kell fogadni azt az elvet, hogy csődtörvényünk a viszonosságban álló külföldi állam bíróságának csödnyitó határozatát általában véve Magyarország területén is hatályosnak s a törvényes korlátok közt nálunk is végrehajtandónak ismeri el. Ha tehát ugyanegy közadós ellen kid- és belföldi bíróság rendel el csődöt, ebben a viszonylatban a kai- és belföldi bíróság ugg tekintendő, mintha a csődöt az 1881 : XVII. t.-cz. 72. §. szerint egyenlően illetékes belföldi bíróság rendelte volna eh annál inkább, mert mindkét bíróságnak illetékes volta a csőd elrendelésére a csődnyitási végzés jogerőre emelkedése után már kétely vagy kérdés tárgyát nem képezheti. Az ekként felmerülő illetékességi összeütközés pedig az 1881 : XVII. t.-cz 72. §-ának utolsó kikezdése értelmében annak a bíróságnak javára döntendö cl. mely a másikat a csődnyitás által megelőzte, azaz a bel- és külföldi csődbíróságok közül a közadós ingóinak kiadását az van jogosítva követelni, mely a csődöt korábban rendelte el s a csődöt később elrendelő bíróság tartozik a közadós ingóit megkeresésre kiadni. Minth. pedig a magyar biró a közadós ingóinak kiadatása tárgyában is csak honi törvényei intézkedésére lehet tekintettel; mintli. jelen esetben a csó'delrendelésben a temesvári tvsz. a bécsi cs. kir. keresk. tvszéket megelőzte, amennyiben a temesvári tvsz. K. M. J. ellen a csődöt 1891. évi nov. 10-én rendelte el s a csődhirdetménynek még e napon történt kifüggesztése folytán a csőd hatálya a felterjesztő jelentésben felsorolt adatok szerint ugyancsak 1891. évi nov. 10-én vette kezdetét, míg ellenben a bécsi cs. kir. keresk. tvszéknél a csőd elrendelése 17621/891. sz. végzése szerint csak 1891. nov. 11-én s a csődhirdetmény kifüggesztése is 12043/23. számú értesítése szerint ugyané napon történt; minth. igy a magyar Cs. T. szerint K. M. J. czég elleni csődeljárás folytatására a temesvári tvsz. van hivatva; az e.-bíróságnak a közadós ingó vagyonának kiadatását mtagadó végzése a fenti indokok alapján helyben volt hagyandó. (92. febr. 29. 856. J. Sz. VI. 416.) 537. Bp. tábla: Panaszlott az A) a. csatolt e.-bírósági ítélettel pana- 84 — 87. §§. szos részére 798 frt 55 kr. és járulékainak mfizetésében feltétlenül elma- Csődnyitás. rasztaltatott és igy fizetési kötelezettsége az emiitett ügyre nézve megállapittatott; minth. pedig a bíróilag megállapított feltétlen fizetési kötelezettségnek, habár az e.-birósági itélet ínég jogerőre nem emelkedett, kevesebb hatálya