Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

10 [, VAGYONJOG. Birtokhábori- lehetnek igényei, de mivel nem tagadta, h. alp. a kérdésts 1 láncz földet tás. B. Péter, mint néhai B. János egyik leszór ma zajának intézkedése alapján vette haszonbéres mivelés alá, e földrész birtokába sommás uton vissza nem helyezhető. (91. jul. 28. 3501. J. 91. 133.). 20. Kis-ujszállási jbg.: Fp. néhai B. B. nevén nevezett és özvegyi haszonélvezeti jogon 89. nov. 3-án elh. özv. B. B.-né által hosszabb időn keresztül s ennek elhalálozása után általuk mint néhai B. B.-né testvérei által birtokolt s alp. által f. év tavaszán elfoglalt szélesháti 3 hold 370 • öl föld birtokába kérik magukat visszahelyeztetni s egyúttal az elvont évi haszon megfizetésére is kötelezni. Tekintve azonban, hogy az özvegyi haszonélvezet tárgyát képező, a turkevei 2334-. sz. tjkvben foglalt B. B. alp. édesatyja néven nevezett ingatlant az özvegy halálával alp. mint B. B. leszármazó örökösei jogosítva voltak a hagyaték átadása előtt is birtokukba venni s tekintve, h. felp. néhai B. B.-né halála óta egy évi tényleges birtoklást a megháboritás tényéig ki sem mutathatnak, őket keresetükkel elutasítani keilett. (90. okt. 20. 3250) Bp. tábla: Perrendszerüleg igazolva van, hogy a kereseti ingatlanságot töhb éven át özv. B. B.-né birta békésen, h. fp. özv. B. B.-né örökösei s mint ilyenek a kérdéses ingatlanság birtokában benn maradtak. Minth. pedig a sommás visszahelyezési per utján a tjdonjog kérdése vila tárgyává nem tehető s el nem dönthető s igy azon körülmény, h. a kérdéses ingatlanság az örökösödés rendje szerint alp.-seket illetné, figytkmbe nem jöhet, ennélfogva íp., mint birtokban levőket a kérdéses ingatlanság birtokába visszahelyezni, s alp-seket vagy az elvont hasznok, mint a perköltségek mtéritésére kötelezni kellett. (91. jan. 12. 62705/90.). Curia: A tábla ítéletének mváltoztatásával az első bíróság Ítélete hhagyatik indokainál fogva és azért: mert a csatolt tkjvből kitűnik, h. a kérdéses ingatlanok tjdonosa alp. atyja B. B. volt, az sem vitás peres felek között, h. B B.-né felp. nagynénje a kérdéses ingatlanokat elhunytáig özv. jogon birtokolta, az özvegyi jog megszűntével pedig alp. a parlagon álló földet elfoglalták, a mit hazai törvényeink és törvényes gyakorlatunk értelmében a nem kötelező hagyatéki eljárás mellőzésével az »ipso jure« öröklés elvénél fogva tehettek. Mig ellenben fp. keresete nélkülözi a jogos alapot, mivel az lényegileg oda irányul, hogy egy már megszűnt személyes jog harmadik személyek által továbbra is ne gyakoroltassék a tulajdonosok ellenében. Azon körülmény sem gátolhatja fp. elutasítását, h. a kérdéses ingatlanok tjdoni jogának fele részét mára m.-bíróságnál is megnyerték, mert a m.-bíróság ítélete még nem jogerős, tehát jelen perben birói figyelembe nem vehető. (91. aug. 13. 6207. J. Sz. V. 245.). A férj s. r.h. 27. Cnria: A házassági közösségben élő férj eltérő házassági egyczkeresete neje mény nem létében törv. szerint nem tekinthető neje ingat'an vagyona közös ellen a nö birtokosának, hanem akkor, ha neje beleegyezik, csak kezelőjének, követvagyona keze- kezésképpen ha neje öt a kezeléstől tényleg mfosztja, nem lehet jogosítva lésének joga magát az ingatlanok birtokába sommás uton visszahelyeztetni, mert a visszaczimén. helyezési keresetnek mindkét kelléke, a valóságos békés birtoklás és egy ily jellegű birtoklásnak mháboritása hiányzik. A mi pedig az ingóságokat illeti, ha azokra ÜL azoknak egy részére a törv. vagy szerződés alapján tjdoni igényt tart, ebbeli igényének kimutatása és megitéltetése mellett a mfelelő „ii'gyuton követelheti azoknak birtokába bocsátását, esetleg értékük megtéri-