Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1893)

I. VAGYONJOG. 185 tartozó biztosítási ügyletei: után képezett Jeülőn díjtartalékok hiányának ará- Kereskedelmi htjában vonandó le az rgyes biztosítási összegekből; ennek ellenére azonban. törvény, amint ez a 6 ;. és 77. alatti jegyzőkönyvekből kitűnik, a >Patria« és az Biztosítási »Azienda« igazgatósága a hiányfedezet számszerű megállapításánál nem a ügylet. közgyűlés által mjelölt, az alapszabályoknak mfelelő helyes utat követte 459. §. eljárásában, hanem attól eltérve, általában valamennyi biztosításra nézve a hiányfedezet egyenlő arányban való felosztását határozta el és vitte keresztül; mert továbbá az alapszabályok 21. §-ában megállapított igazgatósági hatáskör eme túllépése fp.-re annál sérelmesebb, minin. — amint ez a 6'/. alatti jegyzőkönyvből, valamint magának alp.-nek vonatkozó viszonválaszbeli előadásából is kétségtelen, a hiányfedezet ily módon való felosztása azon csoportra (Erlebungsgruppe), melyhez fp. tartozik, nagyobb hátránynyal jár (wird bárter getroffen), mint a többiekre. (91. máj. 12. 1095/1890.) 442. Bp. tábla : Alp. beismerte, h. a ••/• a. biztosítási aján'atot aláirta, 4_QS. <?. s a »Gresham* biztosító társulatnak a közvetítő ügynök utján beküldötte : beismerte, h. az ajánlatnak teljesen mfelelően kiállított 2' . a. életbiztosítási kötvény neki mküldetett, de annak átvételét mtagadta Ezek szerint a K. T. 468. §-ban előirt feltételek teljesittetvén. alp. és a »Gresham< biztositó-társaság közt az életbiztosítási szerződés érvényesen létrejöttnek tekintendő s nem jöhet figyelembe alp.-nek az a kifogása, h. az ajánlat aláírása alkalmával az ügynök őt azzal biztatta, h. a biztosítás háborúban bekövetkező halál evetében is érvényes és miután ez a feltétel a kö'vényben nem foglaltatik, ö az ügylettől visszalépett; mert eltekintve attól. h. kifogásának valóságát mivel sem bizonyította, azt a biztosító-társulat irányában beigazolás esetében sem érvényesíthetné, minth. az ajánlat kiállítása és benyújtása az ajánlattevőnek ténye lévén, neki állott kötelességében azt akként szerkeszteni, h. kikötni óhajtott feltételeire nézve a biztosító tájékozva legyen. A biztosító az ajánlat elfogadása esetében a K. T. hivatkozott szakasza szerint a koczkázatot nyomban viseli, és e kötelezettség a biztosított részéről mfelelő visszteherrel jár s ennélfogva az első biztosítási díjrészletet a »Gresham« biztosító társulatnak mfizelni feltétlenül tartozott. (90. márcz. 10. 5982.) — Curia: Hhagyja. (91. jan. 22. 950/90. Dt. XXIX. 232.) 443. Curia: Ha a biztosítási ajánlat tárgyát képezett épület azon időn belül ég el, mely alatt a K. T. 468. §-ának 3-ik kikezdése értelmében a biztosító társaságnak a szerződés meg- vagy még nem kötése iránt nyilatkoznia kell, azon épület, mint nem létező, többé nem képezheti tárgyát tűzkár elleni biztosítási szerződésnek s igy az, h. a biztosító társaság az ajánlatot az érintett idő alatt vissza nem utasította, a biztosítás tárgyának időközben elenyészte folytán, nem alkalmas azon biztosítási szerződésnek megalkotására. (91. márcz. 10. 1128/90. Dt. XXIX. 28.) 444. Bp. tábla: Az A) a. biztosítási szerződés 1. §-a szerint alp. a keresetileg igényelt biztosítási összeg fizetését nem kötelezte általában véve G. A. biztosítottnak bekövetkezett halála esetén, hanem csak G. A.-nak haleset folytán bekövetkezett halála esetére, miből folyólag a kereseti igény jogosságának kimutatására nem elegendő annak igazolása, h a biztosítottnak ha'ált bekövetkezett, hanem szükséges annak bizonyítása is, h. a biztosított halála baleset következtében állott be És minth. ez utóbbi körülmény fp. mint kedvezményezett, szerződési igényének kikötött előfeltételét, következőleg keresetének jogalapját képezi, ezt az 1868 : LIV. t.-cz. 152. §. értei-