Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

86 CSALÁDI JOG. A szülök és helyzetében eltartani nem tudná. A gyermek tartása első sorban az atyáf gyermekek yi- terheli. Szükség esetéhen azonban az anya is köteles azon gyermek tartáMSSM1?*81 Sáh°Z hozzáJávulni' melY az atyának adatott át. (85. okt. 13. 5575. J. 85. 165.) Sgge 9. Curia: A per adatai szerint felp. férjével és gyermekeikkel együtt (1877 • XX t- másodrclndü alp.-sel közös háztartásban élt s mert elsőrendű alp.-nek magán mg. 11—13. 16. vagyona nincs s jelenleg is atyjával közös gazdálkodásban él és igy ezen §§•) gazdaság gyarapodásában foglalkozik; addig tehát, mig másodrendű alp. A törvényes az elsőrendű alp.-nek, h. ez gyermekei eltartásáról gondoskodhassék. otíermek tartása külön gazdaságot ki nem szakit, másodrendű alp.-t is a tőle származó unokák eltartására kötelezni kellett; felp. tartására azonban másodrendű alp. kötelezhető nem volt, mert a per adatai szerint felp. vagyonnal bir s mert nem állíttatott, h. kenyérkeresetre képtelen volna. (84. nov. 26. 7343'. Dt. X. -J05. 10. Curia: Törvényes elválás esetében az iránt. h. melyik szülő tartozzék a gyermek nevelési és tartási költségeit és mily összegben viselni, a biróság van hivatva határozni és ily tartási díj mfizetésére az anyának saját nevében kereseti joga van, a kiskorú gyermek atyja ellen. (85. decz. 17. 7881. Dt. XIII. 260.) 11. Curia: Arra nézve, h. alp. a kiskorú Ilona hetedik életévének betöltésétől kezdve annak nagykorúságáig tartásdíj fizetésére köteleztetett, mindkét alsóbiróság Ítéletét azért kellett megváltoztatni, mert az 1877. XX. t.-cz. 13. §-ának az a rendelkezése, mely szerint törvényes elválás esetében a bíróságok határoznak a fölött, h. a gyermeket melyik szülő tartsa magánál és a tartás s nevelés költségeit melyik viselje, nem zárja ki azt, h. a szülök a körülményekhez képest egyezségre léphessenek, a mi abból is kitünikT h. az érdeklett felek e tekintetben tüzetesen meghallgattatnak, sőt az illetékes árvaszék is ideiglenesen csak akkor határoz, ha a felek erre nézve meg nem egyeztek; tekintettel tehát arra, h. jelen esetben az 1887. febr. 27-én kelt, a keresetlevélhez B) a. csatolt közokirat 8, pontjában határozottan kiköttetett, h. az esetre, ha akkor áldott állapotban volt felp. leánygyermeket szülne, azt 7 éves korán tul is megtarthassa, tartás fejében azonban mit sem követelhet, ezen megállapodástól felp. el nem térhet, a kiskorú gyermeknek pedig oly érdeke fenn nem forog, mely gyámhatósági jóváhagyás nélkül az édes anya által az apa ellenében nem képviseltethetnék, alp.-t tartásdíj fizetésére kötelezni nem lehet. Minth. azonban alp. a tárgyalás folyamán kijelentette, h. a mennyiben alp. a kiskorú leányt hetedik életévének betöltése után díj nélkül magánál tartani nem akarná, azt tartás és nevelés végett magához venni kész, í'elp.-nek fenn kellett hagyni azon szabadságot, h. leányát hetedik életévének betöltésével alp.-nek adhassa. (89. febr. 15. 10322/88. Ü. L. 89. 10.) 12. Curia: Közjegyzői okirat nem kívántatik meg oly jogügylet érvényességéhez, melylyel házasfelek nem saját, hanem gyermekeik vagyoni viszonyait szabályozzák, ül., mely által az egyik házasfél a gyermekek javára bizonyos szolgáltatásokra vállalkozik. (86. jun. 28. 3184. J. 86. 190.) 13. Bp. tszk : A házasságból származó és N.-Perkátán 1881. okt. 2-án szül. B. Olga Mária Ilona tartása és neveltetése felp. kötelességévé tétetik azzal, miszerint felp. köteles időközönként ezen gyermeket alp.-nek mmutatni. stb. (88. febr. 14. 3097.) Bp. tábla: Hhagyja azon kiegészítéssel, h. a felp. az 1877:XX. t.-cz. 14. §-ának következményei terhe a. köteles tűrni, h. alp. az atyai hatalomból