Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
80 CSALÁDI JOG. A különválva e.-bíróság ítéletét egyéb részben meg kellett változtatni, mert felp. követeélő nö tartása, lését maga is mint második osztályba tartozót kérte megítélni, az osztályozás ellen a felszámoláskor kifogás nem történt s igy felp. megítélt követelése a második osztályba tartozik. A második osztályba sorozott követelések azonban a csó'dtörv. 62. §. értelmében csak aránylag elégitendők ki, ezek szerint felp.-nek a csó'dtörv. 67. §-hoz képest tőkésítve megállapított követelése is nem teljes összegben, hanem a csó'dtörv. 62. és 67. §§. értelmében lesz kielégítendő. De ki kellett azt is mondani, h. felp. uj házasságra lépése esetében a tartásdíj mszünik, mert törvényeink szerint a törvényes tartásra jogosult nő uj házasságra lépés esetén ezen igényét elveszti. — Curia: Hhagyja. (86. decz. 29. 985. Ü. L. 87. 3.) Meddig fise- 1. Bp. tábla : Felp.-t keresetével elutasítani kellett, mert a tényleges tendö tartás- különélésre kényszerült nőt ideigl. tartásdíj addig az ideig illeti, a míg a dij? házasfelek között fenforgó vagyoni kérdések jogerős birói határozattal nincsenek eldöntve, avagy esetleg a házassági kötelék a nőre nézve is végképp felbontatik, a miből önként következik, h. ha a férjnek személyes viszonyai a saját hitelvei szerint illetékes egyházi s olyan bíróság határozata folytán változtak, a mely bíróság a vagyoni kérdések elintézésére birói hatáskörrel nem bir, ilyen esetben a férj tartásdíj-kötelezettségét magában véve az a körülmény meg nem szüntetheti, h. a házassági kötelék a férjre nézve egyoldalúan felbontatott és az utóbbi uj házasságra lépett; mert az ideiglenes tartásdíj iránt indított per folyama alatt a felp. ev. ref. vallású volt, a részéről már akkor folyamatba tett válóper tehát az 1868. XLVIII. t.-cz. 1. §-a szerint szükségképpen a vagyoni kérdések elintézésére is hivatott polg. bíróság által volt volna eldöntendő az esetre, ha a felp. időközben vallását nem változtatta volna s igy az ama perben hozott Ítéletnek az a rendelkezése, h. az alp. a felek között folyamatban levő válóperben hozandó itélet végérvényes eldőlte idejéig köteleztetett tartásdíj fizetésére a jelzett per folyama alatt fennállott amaz állapot lényegének mfeleló'en értelmezendő. (90. szept. 25.) - Curia: Hhagyja. 9562/90. (J. Sz. IV. 318.) IV. A szülők és gyermekeik közti viszony. Törvényes születés vélelme. Törvényes há- —^* ^ur^a: A felp- és neje, az I. r. alp. közötti házassági viszony zassárjbó! való bíróilag felbontva nem lévén, az jelenleg is épségben fennállónak tekintetik, származás az ^Uen házasságból annak tartama alatt született gyermek pedig mindaddig, mig annak ellenkezője be nem bizonyittatik, törvényes születésűnek vélelmezendő. Felp. annak bizonyítására, h. kiskorú V. Károly törvénytelen születésű, azt hozta föl, h. neje tőle a gyermek fogamzása idejében már különváltam, élt, de minth. ezen körülmény nem zárta ki annak legetőségét, h. a különben is egy helyen lakó és el nem választott házasfelek a különlakás ideje alatt nemileg ne közösülhessenek, azon körülmény, h. felp. és e.-rendü alp. különváltan élnek, a gyermek törvénytelen születése mellett nem bizonyít. (86. decz. 15. 7957/86. Dt. XXI. 33.) — Azonos határozatok: Curia: 1426/84 (P. T. VIII. 98.) — 85. febr. 25. 523. (J. 85. 29.) — 86. jan. 12. 8255/85 azzal, h. a különélés alatt született gyermek törvényes v. tvtelen voltának megállapítása nem tartozik a válóper keretébe, hanem a rendesperutra. (J. 86. 93.) — 88. ápr. 11. 8891/87. (Ü. L. 88. 20.) — 88. decN 5
