Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

/ Családi jog. I. Házasság1. 1. Curia : Az eljegyzés a házasságra lépni akaró felek közt még semmi Eljegyzés. kötelezettséget meg nem állapit arra nézve, h. ök kötelezve volnának házas- Eljegyzés jelságra lépni és a jegyesek mindenikének joga van visszalépni a házasságtól lege;egyo7dalii mindaddig, mig az az egyház előtt törvényszabta módon meg nem köttetett, felbontásából Következőleg, ha a jegyesek valamelyike visszalép, törvény által nem kor- eredő kötelelátolt jogával élt, ennélfogva a másik volt jegyesnek az ez által önként és a zettseg. visszalépett volt jegyes megbízása nélkül tett kiadásaiért, kártérítéssel nem tartozik. Ellenben a 11., 12., 21. pontokban felvett összegek, mint a melyeket dispensatióért és egyéb lelkészi eljárásokért, a felp. az alp. egyetértésével hasztalanul kiadott, a felp. által nem felebbezett kir. táblai Ítélet értelmében mtéritendó'nek határoztattak. (85. márcz. 26. 1322. Ü. L. 85. 55. 2. Bajai jbg. : Az eljegyzés, mint házasságra lépés iránt tett kölcsönös ígéret kifejezése, csupán egyházi valláserkölcsi jelentőséggel bir, de itt sem tizon következmény nyel, h. ennek alapján a jegyesek a házasságra lépni kötelesek volnának, vagy csak erkölcsileg is köteleztetnének. A polgári magánjog szerint pedig csak annyiban lehet jogok és kötelezettségek alapja, a menynyiben egyik vagy másik fél mint jegyes, jegyesének a kötendő' házasság reményében valamit adott, mint példának okáért jegyajándékot, pénzt vagy pénzértékü tárgyat. Felp. pedig azt. h. a visszakapott jegygyűrűn kivűl egyebet is adott volna jegyese alp.-nek, maga sem állítja, annál kevésbé igazolja. A saját személyére tett kiadásai legnagyobbrészt olyanok, melyek közönséges használatra szolgálnak s melyek reá nézve becsüket, értéküket a házasság léire nem jötte daczára is megtartják, kivéve a női czipőt, melyet azonban szinte módjában áll értékesiteni. Az utazási költségek, időmulasztásból keletkezett keresményi veszteség, a leendett ip megvendégeléséből származó kiadás, lakadalomra beszerzett étel-italnemüek stb., mind oly kiadás, melynek tételére alp. által meg nem bízatott s melyekből alp.-re mi haszon sem háramlott s melyek mtéritésére jogosan alp.-t kötelezni nem lehet. Kellett mindezek következtében felp.-t keresetével feltétlenül elutasítani. (85. máj. . 19. 5649.) Bp. tábla : Alp. tagadásba nem vette, h. felp, alp.-nek leányát eljegyezte, h. 1885. évi febr. 11-én a beiratkozás a lelkésznél mtörtént, h. alp. leánya febr. 22-én a lelkésznél a házasságtól visszalépett és h. felp.-t azon visszalépéséről előzőleg nem is értesítette ; másrészről alp. beismerte, h. a gyűrűt és anyakönyvi kivonatot visszatartotta és ezeket csakis a tárgyalás folyamán adta vissza felp.-nek. Mindezekből kétségtelen, h. a házasság alp. hibájából maradt el, másrészről alp. nem is állította és annál kevésbé bizoMdrkus. Felsőbirósági határozatok. II. i