Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

CSALÁDI JOG. 65 az A. a. szerződés nemcsak a felp. jogelődét özv.-i jogon megilletett haszon- Házassági élvezet iránti rendelkezést tartalmaz, hanem az a szerződő felek által házas- szerződés. sági egybekelésük tekintetéből egyáltalán a vagyonra nézve köttetett, s annak tartalmából kétségtelenül az is kitűnik, h. felp. jogelőde G. Anna első férje vagyonába 200 frtot készpénzben beruházott, melyért részére azon esetben, ha a házasságból Lörvényes utódok származnak, a szerződés második pontjában mhatározott kikötmények »élelfogyliglan« járnak, miből az is önként folyik, h. felp. jogelőde, kinek pénze férje vagyonában maradt s első férjétől származott gyermeke jelenleg is életben van, azon szerző/lésen alapuló jogait lijbóli férjhezmenetele folytá)i sem vesztette el, hanem a szerződésileg meghatározott kikötmények kiszolgáltatását folyton kövelelni, ill. ebbeli jogát addig, mig életben van, másnak is engedményezni jogosítva van; kivételt e tek. csak a szerződésben kikötött lakás, jelesül a szoba, konyha, s ezzel együtt a bellelek és kertrész, a pincze és disznóól használata képez, mely mint tisztán személyhez kötött és csak személyesen gyakorolható jog, harmadik személyre át nem ruházható. (89. okt. 9. 3889. Dl. XXIV. 182.) 9. A pécsi tvszék: A Pécsett 1872. aug. 4-én B. P.-né szül. H. A. I.-r. felp. és T. J. alp. házastársak között létrejött s a kereseti levélhez C) a. másolatban mellékelt nyilatkozat, helyesebben házassági szerződés semmisnek s visszavontnak kimondatik. s ahhoz képest F. J. alp. köteles tűrni, h. a rácztöttősi 144. sz. tjkvben felvett 283. hsz. 161. sz. háznak 307. és 822. hsz. fekvőségeknek felére B) 2. a. bekebelezett tulajdonjogának törlése ezen itélet jogerőre emelkedésével végrehaj tásilag bekebelez tessék, s a telekkönyv előbbeni állapotába visszahelyeztessék, stb. Bp. tábla: Az e.-biróság Ítélete a tekintetben, h. az I.-r. felp. és alp. között kötött ajándékozási jogügyletet visszavontnak és ill. vastag hálátlan^ ság indokából megszűntnek kimondotta, helyben volt hagyandó, mert az alp. által elkövetett házasságtörés felp.-sel, mint ajándékozó házastárssál szemben súlyos sértést képez, ez pedig, mint a köteles házassági hűség megszegése, elegendő indokot képez olyan ajándékozási jogügylet visszavonására, mely a házassági jogviszony kifolyását képezte és mert az, h. a sértés büntető bíróságilag nem üldöztetett v. a büntethetőség elévülés folytán megszűnt, azon következményekre nézve, melyeket a tény a magánjog szerint maga után von, befolyással nincs. Curia: Hhagyja. (Ü. L. 88. 39.) 10. Bp. tábla: A püspöki szentszék jogerőre emelkedett Ítéletével a házastársak elválasztása, a férj bűnössége miatt, bíróilag kimondatván, a férj nem lehet többé jogosítva a házassági egyezményben nyert jogokat elválasztott felesége, illetve ennek jogutódai ellen érvényesíteni; mig ellenben a nem vétkes nőnek ugyanabból az egyezményből folyó jogai fenmaradnak. (14-284/87. Dt. XXVIII. 296.) 1. Lfi.: A házassági szerződés a házasságkötés idején érvényben volt Közjegyzőiohtörvények szempontjából bírálandó meg. (6541/71. Dt. V. 147.) irat mínt a 2. Curia: A házastársak közötti vagyoni viszonyokat szabályozó házassági szerződések érvényességéhez az 1874. XXXV.t.-cz. 54. §-a szerint közjegyzői szerződés kelokirat kívántatik ugyan meg, de ha a nem közjegyzői okiratban történt átruházast a per folyamán az átruházó a bíróság előtt megerősíti, ez a közjegyzői közbenjárást teljesen pótolja és az átruházás érvényessége ellen ezen alapon kifogást tenni nem lehet. (84. jul. 30. 5170. Dt. Xí. 292.) Márkus. Felsöbirósád határozatok. II. 5