Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
CSALÁDI JOG. öl 3. Lfi.: Az osztr. polg. tvkv. hatálya a. házasságra lépett nő is köz- Közszerzőnek tekintendő azon vagyonra nézve, mely a hazai tvek visszaállítása szerzemény, után szereztetett. (0998 74. Dt. r. f. XIII. 3.) 1. Lfi. : A tv. a házasság tart. a. a szerzésből egyik házastársnak csak Kik közt Jeteit másik házastárs ellenében enged közszerzeményi jogot s ennélfogva a férjet zik közszerzenejével való házassága alatt, a velők együtt lakó napa által szerzett javakra mény .y nézve közszerzeményi jog nem illeti. (2843/75. Dt. r. f. XIII. 128.) 2. Curia : Házasságon kiviili. együttélésből közszerzeményi jogok le nem származtathatók. (389/88.) 3—6. Bp. tábla : A közszerzemény jogi súlypontját és alapját a házastársak közti életközösség képezvén, az együtt nem élt házastársak szerzeménye e tekintet alá a törvény szellemében nem vonható. (21509/85, Dt. XIII. 322.) Azonos határozatok: Curia 91. jun. 9. 9194/90. (P. T. XXII. 16) — Bp. tábla : 8364 85. — 6742/85. (Dt. XIII. 321.) 7. Lfi.: Nemes rendű házastársak közt a vagyon közszerzeményi minőségét azon körülmény, h. a házasság tart. a. szereztetett, meg nem állapítja{1176/76. Dt. r. f. XVI. 26.) 8. Bp. tábla: Nemeseknél a nő soha közszerzőnek nem tekintetett, hacsak ebbeli joga szerződésileg meg nem állapíttatott, ha a szerzési okiratokba szerződéstársként fel nem vétetett v. ha a szerzés az ő vagyonából nem eszközöltetett; s miutá n e részben a javak ingó v. ingatlan minősége külömbséget nem tesz és a Hk. I. r. 102. cz. 3. §-a nem közszerzeményekről, hn. az özvegyi öröklésről, ill. az ingóságok s hasontermészetü javaknak az özvegy gyermekek v. oldalrokonok közt végrendelet nélküli öröklés esetében eszközlendő felosztásáról intézkedik s miután a közszerzemények tek. az id. törv. szab. 13. §-a által a korábbi magyar törvények határozatai állíttattak vissza: alp. ebbeli igénye a törvényben alapot nem talál. (5929/87.) 9—12. Curia : Azon törvényes szokás és gyakorlatnál fogva, miszerint tudomány vagy közhivatal utján a házasság tartama alatt szerzett vagyonban a férj, ha a nemesi osztályhoz nem tartozik is. föszerzönek tekintetik, nincs kizárva annak bizonyítása, h. az ily egyének, habár a fentebbi minősítéssel birtak is, a haláluk után visszamaradt vagyont nem a jelzett uton szerezték {•S2. jun. 20. 7646. Dt. V. 214.) Azonos határozatok: Bp. tábla: 41743/85. — 31181/83. (Dt. IX. 193.) — Curia : 5030/85. (J. 85. 33.) 12. Bp. tábla : A jászkun statútum 1. §-a csak az özvegy nőnek a A közszerzeíérj szerzeményi javaiban való öröklési jogáról intézkedik s az ingatlan álla- mémj a jászgában az özvegy nőt csak akkor részesiti, ha a férj után semmi más mara- fcMn statútum dék nincs. Ezen intézkedésnek és a jászkun statútum egyéb kapcsolatos ren- szerint. delkezéseinek az volt a czélja, h. az ingatlan állaga még akkor is, Jia az a házasság alatt közösen szereztetett, a férj családjában a fiág birtokában maradjon s ezen szempontból indulva nem szenved kétséget, h. midőn a statútum szerint az özvegy nő a szerzett ingatlanokban való örökösödésre nézve ily .jelentékeny korlátoknak volt alávetve, ellenben a közszerző férjre nézve abban hasonló intézkedés nem foglaltatik, sőt ellenkezőleg a férj közszerzemény kérdésében egészen más elbánás alá esett, a mennyiben az egész közszerzi ményröl korlátlanul rendelkezhetett: a statútum idézett §-a a férjnek a nő után maradt szerzeményi javakban örökösödésére analógia utján nem alkalmazható. (40538/85.) — Curia : Hhagyja. (148/85. Dt. XIII. 320.)
