Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)

144 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes panaszt emelt, habár e panasz folytán vizsgálat is rendeltetett el. (77. nov. öröklés. 15. 8966. Dt. r. f. XIX. 114.) A tves osztály- 1. Curia: Miután felp. keresetében törvényes osztályrészét a hagyarész megálla- téki ingatlanokból, azoknak az örökhagyó halála idejében volt és szakértői pitása. szemle utján megállapítandó becsértéke szériát kérte megitéltetni s miután a törvényes osztályrész összege különben is a hagyatéki vagyon becsértéke alapján állapittatik meg: az ily kereseti kérelem, a követelés természeténél fogva, mind az anyagi jognak, mind az 1868 : LIV. t.-cz. 64. §-ában előszabott kellékeknek mfelel. (6663/83. Dt. XIII. 326.) 2. Curia : Jóllehet általában áll is az, h. a törvényes osztály (köteles)rész nem egyes hagyatéki javakból, hanem csak az egész hagyaték számbavételével állapítható meg; jóllehet továbbá az,sem szenvedhet kétséget, hogy a ki törvényes osztályrészt keres, az törvényes öröklést nem követelhet... (86. febr. 14. 5768/87. Dt. XX. 43.) 3. Curia : Köteles rész csak az oly javakból követelhető, melyek végrendelet nem léte esetén törvényes örökség tárgyául szolgálnának. Jövendő örökség czimén is lehet javakat átruházni és átadni a nélkül, h. a szerződést szükségképp halálesetre szóló öröklési szerződésnek, vagy ilynemű ajándékozásnak kellene tekinteni. (87. okt. 19. 1459. Dt. XIX. 68.) •4. Curia : Betudás tárgyát a törvényes osztályrészbe nem képezhetik a felp. kiházasitásúra fordított költségek, és az ezenfelül állítólag örökrésze czimén. neki juttatott egyéb értékek, ha ezek mennyiségét alp.-ek számszerűleg elő nem adták és nem bizonyították. Az apai adósságoknak szerződéses kötelezettség nélküli kifizetései az apától kapott vagyon ajándékozott természetét, ba az különben ilyen, meg nem változtatja, sem arra nem jogosít fel. h. a kifizetett adósságok összege, az ajándékozott vagyon értékéből levonathassék. (83. okt. 17. 3795. Dt. VIII. 53.) 5. Lfi.: A törvényes osztályrész kiszámításánál a hagyatéki tömeghez mindenekelőtt hozzászámítandó az előre nyert érték, azután igy kiszámíttatván a törvényes osztályrész, abból azután az előre nyert érték levonatik. (79. jul. 21. 6581. Dt. r. f. XXV. 24.) 6. Curia: A mennyiben az alsóbiróságok felp.-nek az atyai hagyatékból köteles részt sem Ítéltek meg. Ítéletüket mváltoztatni kellett, mert az idtjz. 7. §-a szerint a végrendelet a leszármazó egyenes örökösök törvényes osztályrészét sem érintheti és mert alaptalan az alsóbiróságok azon indoka, mintha felp. az általa beismert és hozományul kapott ingóságok értékével köteles részére teljesen kielégíttetett volna; ugyanis felp. azt. h. egy tehenet és ágyat vagy egyáltalában valamit az atyai hagyatékból nyerendő osztályrésze kielégítéséül kapott volna, be nem ismerte, sőt azt állította, h. a tehenet és ágyat, mint az anyja után maradt ingóságok egy részét vette át; és miután az M. alatli leltár, szerint felp. anyja után nagyobb értékű ingóságok maradlak, a vélelem az lévén, h. felp. férjhezmenelelekor az anyja után már korábban mnyilt örökösödésből reá szállott hagyatékot vette át, ennek ellenében alp.-eknek kellett volna azt, h. felp. atyjától az apai örökségbe beszámítható pénzt vagy ingóságokat kapott, bizonyítani, azt azonban be nem bizonyították. Miután e szerint felp. az atyai hagyatékból semmiben sem részesült, ennélfogva köteles rész czimén felp.-nek 88 fit 55 krt megítélni kellett azért, mert a köteles rész az id. tsz. 7. §-a szerint felét teszi annak, a mit a leszármazó örökösök az örökhagyó után, ennek végrendelkezése nélkül