Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1891)
118 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes szülék és hitvestárs hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyó hagyatékából öröklés. a nem ági javakra nézve fenálló öröklés esetén rendszerint mi illeti az ő Ági vagyon, apai s mi az ő anyai rokonait? Erre a felelet minden kétséget kizárólag csak az lehet. h. az örökhagyó hagyatékának fele az ö apai nagyszüleire, Hl. ezek leszár ma zóira száll. És mivel az örökhagyó apai nagy szüleinek egyike sincs életben, de azoknak él két leszármazója, — a felp. a VII. r. nlp. özv. A.-né P. Mária: az anyai nagyszülék közül pedig a nagyapa S. Márton az örökhagyó előtt halt meg s életben levő gyermekei : a II. és V. r. alp.-ek képviselik őt. — mig az anyai nagyanya (I. r. alp.) él ugyan, de a hagyatéki tárgyaláskor minden jogát gyermekeire (II—V. r. alp.-ekre) átruházta : világos, h. a hagyaték egyik (elében felp.-ek és VII. r. alp.-nek másik felében pedigII.—V. r. alp.-éknek kellene egyenlően osztozniok. (86. okt. 27. 2640. DL XVI. 223.) — Azonos : 91. márcz. 17. 9540 90. (J. 91. 89.) 3. Curia : Az ági vagyon jogi fogalma vérközösséget feltételez azon két személy között, a kiknek egyikéről a vagyon a másikra átszállott. Ehhez képest, mivel az ipa s a vő közt nincs vérközösség, az ipa által vejének ajándékozott vagyon, a vő halála után nem mint anyai nagyapai ági vagyon7 hanem mint apai szerzemény hárul a vö gyermekére. Ezen gyermek magtalan halála után tehát az ő anyja nem igényelheti ama vagyont ági örökségképp,, de igényelheti azt ugy, mint édesanya a legközelebbi vérrokonságnál fogva — a gyermek apai nagybátyjaival s nagynénjeivel szemben, a kikre nézve a vagyon szintén nem képez ági vagyont. Minth. azonban csak az, öröklött értéket mhaladó érték tekinthető jogilag szerzeménynek: azon érték erejéig, mely a gyermek apjára az ő szüleiről hárult, a meghalt gyermek öröklött vagyonában az apai nagybátyák s nagynénék örökösödnek; ezen értéken felül a legközelebbi vérrokonságnál fogva, az örökhagyó gyermek anyját illetvén az örökség. (85. szept. 2. 116. M. I. 101.) 4. Curia: Azon vagyon, melyet életében az örökhagyó vele különben vérrokonságban nem állott apósától és anyósától vissztelier nélkül\kapott, ági vagyont nem képez, s annak értékét gyermekei, kik az ajándékozó apósnak s anyósnak unokái, ági örökségkép nem igényelhetik. Mert jogi fogalom szerint arra. h. a visszteher nélkül átvett vagyon ági vagyonnak tekintethessék, szükséges, h. az átadó s átvevő közt vérkc'zösség létezett légyen. (84. nov. 6. 3057. M. I. 78.) 5. Bp. tábla: Az ági vagyont képező kereseti telekre a házasság tartama alatt emelt építmény értékét sem követelheti alp.-nő, minth. az építmény szerzeménynek csak az esetben volna tekinthető, ha az öröklött vagyon értékét a hagyatéki vagyon értéke felülmúlná, a mely körülmény azonban fen nem forog; s ennélfogva az ági vagyon természetével biró keresetiingtl. a leszármazók, felmenők és végrendelet nélkül elhunyt férj után az id. törv. szab. 9—12. §-a szerint az oldalrokon felp.-t és nem a hátramaradt házastársat illeti. (6103/87. Dt. XX. 326.) 6. Curia: A midőn az örökhagyó szülőinek halála után azoknak ingl. birtokát egészben átvette és testvéreit készpénzzel kielégítette, az ingtl. csak saját osztályrésze erejéig tekinthető öröklött vagyonnak, egyéb részeiben pedig szerzeményt képez. (88. ápr. 17. 6765/87. Dt. XX. 279.) (Jász-kún 7' Curia: A fenálló jászkun öröklési szabályok értelmében stat) teljesített fizetés által csökkent az öröklött vagyonérték, de a nélkül, h. az
