Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
[. VAGYONJOG. 59 száma, sem a kisajátítás alá eső egész birtokrészlet katasztertérfogata ki- Kisajátítás, tüntelve nincs: ennélfogva a beterjeszteti kisajátítási terv, mini nem szabály- 32. §. szerű, a kártalanitási eljárás meginditásának alapjául elfogadható nem volt. (87. máj. 4. 5288.) Curia: A mbirósági határozat az abban felhozott okok alapján hhagyatik. (87 aug. 16. 6102. Dt. XVIII. 71)1.) 2. Curia: A m.-biróság végzése mváltoztatik, a kisajátítási kárpótlás kérdése érdemileg elbirálandónak kimondatik. s a m.-biróság ennek megfelelő eljárásra utasittatik. Indokok: A kisajátító kérelmei arra alapítja, hogy ;i kisajátítás által érdekelt tulajdonosokkal a kisajálilási terv megállapítása iráni megegyezett, a becsatolt iratokból pedig kitűnik, hogy az illető község elöljárósága az egyezséghez hozzájárulását nemcsak a kisajátítási tervre, hanem az egyedi kimutatásra vezetett záradékban is az 1881: XLI. t.-cz. 32. §. rendelkezésének megfelelő módon kifejezte. Az ügy ez állásában a kisajátitó az emiitett törvényszakasz rendeletének megfelelvén: a kártalanítás iránt az "cgyezségileg megállapított kisajátítási terv alapján a kártalanitási eljárás megindítását az illetékes birtokbiróságnál helyesen kérte, s jelesül a kisajátítási terv iránt az összes érdekeltekkel létrejött megállapodást a község elöljáróságának emiitett záradékával az 1881. évi XLI. t.-cz. 32. §-a rendelkezésének megfelelően mutatta ki. A kártalanítási eljárás megindítása czéljából az utóbb emiitett megállapodásnak kimutatását más módon a törvény nem kívánja, de annak szüksége nem is forog fenn, mert azon érdekeltek jogai, kikkel a kisajátító a kártalanitási összegre nézve kiegyezett, kik ellen a kártalanitási eljárás és igy az abban hozott határozat hatálya ki nem terjed, az 1881 : XLI. t.-cz. 44. §. rendelkezésének megfelelően mutatta ki. A kártalanitási eljárás megindítása czéljából az utóbb említett megállapodásnak kimutatását más módon a törvény nem kívánja, de annak szüksége m-m is forog fenn, mert azon érdekeltek jogai, kikkel a kisajátító a kártalanitási összegre nézve kiegyezett, kik ellen a kártalanítási eljárás és így a/, abban hozott határozat hatálya ki nem terjed, az 1881: XLI. t.-cz. 44. §. rendelkezése állal kellőkép van megóva. a többiek pedig netáni kifogásukat a kártalanitási eljárás folyama előtt előterjeszthetik. Minthogy pedig a másodbíróság az elsőbiróság határozatát és az egész eljárást azon okból semmisítette meg, mert a kisajátítási tervnek elfogadása kellőkép nem mutattatott ki. a m.-biróság végzését a rendelkező rész értelmében mváltoztatni kellelt. (89. aug. 14. 3529. Dt. XXIV. 100.) IX. Curia: Az érintett ügyben a tszékel mondja ki illetékesnek. Meri •'>'•>. .ss'. a vasutak létesítése czéljából eszközölt kisajátítás esetéhen a kártalanítási -i kártalaniösszeg kifizetése az 1881: XLI. t.-cz. 59. §. végpontja értelmében az 1868: tási összegkiI. t.-cz. 19. és következő g-aiban meghatározott módon esz közlendő, a/, fizetésére vas* utóbb idézett törvényt módosító és kiegészítő 1881: LXI. t.-cz. 11. §-a uti ügyékben a pedig nyilván azt rendeli, hogy a (szék elnevezés alatt olt, hol hitel- tkvi hatóság lelek könyvek léteznek, az illetékes telekkvi hatóság értendő: és inert illetékes. még ha az imént idézett különös törvények tartalma kételyt hagyna is az illetékesség iráni, a dolog természete s az általános végrehajtási törvény ('1881: LX. t.-cz.) értelmében a kártalanitási árnak, mint a vételárt helyettesítő összegnél: felosztását a, telekkvi hatóság magától annál kevésbé utasíthatja el, mivel egyedül a, telekkvi hatóság lehet abban a, helyzetben, hogy megbírálhatja, kik a telekkvileg érdekeltek és kártalanitási összegre jogosullak. ,88. febr. 28. 1201. Dt. XX. 54.)
