Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia, a Kir. Itélőtáblák és a pénzügyi közigazgatási biróság döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1891)
[. VAGYONJOG, 53 A kisajátítási szenvedeti felek és a bíróság részérő] kinevezeti szak- Kisajátítás, értik azon véleményére állapított becsérték, hogy a kisajátított részek területe 23.. 25. §§. a városhoz közel fekszik s jövőre házhelyekre is használható lesz, figyelembe vehető nem volt, meri a törvény 25. §-nak értelmében a jelen mivelési ág és ,i meglevő ál lapul szolgálhat becslési alapul és nem valamely beállható változás vagv a terület-testek értékének remélhető emelkedési-: nem voll figyelembe vehető az som. hogy városának jó piacza van s a terület ahhoz közel fekszik, mert az egyszerűen szántótüld gyanánt használtatik és nem állt kerti mívelés alatt, melynek terményeire nézve a piacz közelsége kiváló fontossággal bir, stb. (84. okt. 28. 2679. I). X. 108.) 7. Curia: Az 1881. évi XLÍ. törvényczikk 23. §-a azt rendeli, hogy a kisajátítás valódi és teljes kártalanítás mellett eszközöltessék; ezzel kapcsolatosan, hogy a valódi és teljes kártalanítás megállapítható legyen, a 25. S-a azl rendeli, hogy a kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létező árak szemit határozandó meg s hogy é meghatározás alapjául a tiszta jövedelem a helybeli árak, bérek, haszonbérek és egyéb a közönséges adásvevésnél számba vétetni szokott körülmények szolgálnak: miből következik, hogy a helybeli árak, bérek és haszonbérek azért, mert Budaeörsön a nép felette ragaszkodik földjéhez és ez okozza a túlságos árakat, nem mellőzhetők, mivel a tényleges árak szolgálhalnak egyedül a kárpótlási összeg meghatározásánál alapul85. jan. 20. 7856-84. Dt. XI. 5.) 8. Curia: Mindkél alsóbiróság határozata mváltoztatik s F . . . . Kisajátítás Miklós javára a megállapított kártalanítási összegen felül a thasi 40. sz. folytán ketté tjkvben foglalt és a csatorna által ketté hasított birtokára való közlekedés szakított földczéljából létesítendő ut és híd költségeként még 250 frt állapittatik meg; birtokot össze? mert: a midőn kétségtelen, hogy felebbező F. Miklósnak érintett birtoka e kötő híd költcsatorna által két részre osztatik és a kisajátítási tervnek megállapításánál ségemek megaz azon két rész összekötése iránti gondoskodás figyelmen kívül hagyatott, térítése a kiegészen jogos a nevezett birtokosnak a kártalanítási eljárás rendén emelt sajátító által. azon igénye, miszerint ö oly helyzetbe hozassék, hogy ketté hasított birtokán a közlekedés fenakadást ne szenvedjen. Miután pedig a kihallgatott szakértők mind 1884. jun. 3-án, mind azon hó 24-én nyilvánított véleményükben az összekötő híd szükségességét határozottan kijelentették és annak, valamint a hozzá vezető útnak költségeként utóbbi napon tett előterjesztésükben egyszersmindenkorra 250 frtot állapítottak meg. de a hídnak szükségessége a kisajátító-társulat által is az 1883. jun. 3. tartott tárgyaláskor, valamint 1884. decz. 1, tett észrevételezésekor elismertetett és végre F. Miklós arra. hogy igényelhető szabad közlekedését mással közösen használja, nem kényszeríthető, a törvény által megszabott kártalanítás tekintetében a szakértők által megállapított él- és hídépítési költség is fizetendő F. Miklósnak a k i sajá I itó-társulat által. Ellenben az értéklelenités körül emelt igények figyelembe nem jöhetnek a szakértők által megállapított 120 frton tul, mert a jövőben bekövetkezhető esetleges károk előleges biztosítása a kártalanítási eljárás köréhez nem tartozik, valamint annak megbirálása sem, vájjon a csatorna vonala a kisajátítási tervben helyes irányban állapittatott-e meg; a 120 frt értékcsökkenési összeg azonban az ut- és hídépítési költség folytán sem szenvedhet változást, mivel ennek az 1884. jun. 24. adott szakértői véleményben történt mellőzése elegendőleg indokoltnak tekinthető nem volt. (85. decz. 29. 7657. J. 86. 66P)
